Benépesült a város főtere, nem akármilyen látványban részesültek a kíváncsiskodók – galériával

Sok éve már, hogy elindították a lelkes szervezők a város főterén a Miénk itt tér szabadtéri kiállítást, amely az évek során a Városalapítók Hete programsorozat meghatározó rendezvénye lett. A tárlat aktualitását az adja, hogy a kiállító, Mezősi Ágnes, fotóművész kapta meg idén a Holló László-díjat, amit jövő héten vasárnap vehet át az ünnepi képviselő-testületi ülésen.

Új világot nyit meg a nézők előtt

– A kiállítás minden évben egy olyan új művészeti ágat tár elénk, amely megdobogtatja a félegyháziak szívét. Olyan alkotásokat mutat be, amelyek egy olyan speciális látásmódot adnak nekünk, amit mi laikus nézők a saját szemünkkel észre sem vennénk. Ez érezhetjük, ha megnézzük Mezősi Ágnes képeit is, hiszen a fotói olyan részleteket örökítenek meg, amit mi soha nem láttunk volna meg. Ehhez Ágnes speciális látásmódja és tehetsége szükséges. Ez a látásmód a nézők előtt egy új világot nyit meg – fogalmazott köszöntőjében Csányi József, polgármester, aki hozzátette, ez a kiállítás is megerősíti abban, hogy a Holló-díj jó helyre kerül. 

Mezősi Ágnes a rend embere

– Mezősi Ágnes a rend embere. A rendszert, a letisztultságot keresi és meg is találja, még a káoszban is, amiben van részünk mostanság. Különös tehetsége van, ahhoz, hogy észre vegye azokat a részleteket, melyek kiragadva az egész látványból önmagukban képviselik a rendet és a harmóniát – fogalmazott a megnyitón Szabó Ildikó művésztanár.

Terápiából hivatás 

Mezősi Ágnes 13 éve foglalkozik képalkotással. Eleinte terápiaként, ma már egyértelműen hivatásként, sőt küldetésként műveli a fényképezést. A folyamatos tanulás és fejlődés hajtja előre. Tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének és a helyi Wesel Hugó Fotókörnek is. Mindenhol és mindenkitől tanul. Folyton érdeklődik. A kíváncsiság és a kitartás a tehetségének a magja. 

Első önálló kiállítása 2015-ben nyílt meg Kiskunfélegyházán. Azóta számos, rangos csoportos és egyéni tárlaton szerepelt, melyek közül kiemelkedik a 2019-ben Breuer Marcell Törékeny brutalizmusa című New York-ban nyílt kiállítás, amelyet 2020-ban a lengyelországi Lodz-ban, majd Hágában, Hollandiában is láthatott a közönség – sorolta Szabó Ildikó. 

Breuer Marcell nyomába eredt

Mezősi Ágnes már több helyen nyilatkozott arról, hogy a bauhaus által világhírűvé vált formatervező és építész, a magyar származású Breuer Marcell épületeinek fotózása egy felkéréssel indult. Azt teljesítve született a New York-i kiállítás anyaga, de küldetés itt nem ért véget. Sőt, mondhatni, hogy ezzel kezdődött. Ágnes addig is meglévő stílusa és személyes habitusa találkozott a Breuer Marcell által képviselt konstruktivizmussal és funkcionalizmussal. Azonos volt a rezonancia Ágnes és Breuer Marcell között. A geometriai formákból végletekig egyszerűsített, de soha nem öncélú minimalizmus azonos stílusjegy Mezősi Ágnes fotóin és Breuer épületein. Mindez hatványozódik, amikor a fényképen az épületnek csak egy részlete jelenik meg és mint egy idézet a műből, önálló esztétikai minőséget alkotva pendíti meg a nézőben azt a húrt, mely az érzékek és a tudás között feszül – hangsúlyozta Szabó Ildikó. 

A bauhaus forradalmi változást hozott 

Az 1919-ben Németországban alapított, majd 1933-tól Chicago-ban működő bauhaus iskola a tömegtermelés elterjedésére adott pozitív válasz volt. Nem átkozta, hanem kiaknázta a modern gyáripar lehetőségeit. Összművészeti programjában kézművesek, szakmunkások oktattak építészeket, formatervezőket, festőművészeket. Céljuk az volt, hogy minden művészeti ág egységes arculattal segítse az ipart. A gyárban készült használati tárgy is legyen szép, illeszkedjen a modern építészeti térbe. Azt vallották, hogy az a szép, ami jól használható. Ha tárgy jól funkcionál, belsimul a kézbe, nem szükséges díszíteni. Sőt, a lehető legegyszerűbbé kell tenni. A bauhaus zseniális mesterei köztük Breuer Marcell, forradalmi változást hoztak a 20. századi művészetbe, mely napjainkig hat. Moholy-Nagy László emelte be a magasművészetbe a fényképezést – ismertette a művésztanár. 

Mezősi Ágnes fotói akár festmények is lehetnének

A fotóművész ráirányítja a néző figyelmét arra, amit csak ő lát, csak ő vesz észre. Ágnes fókuszában a geometria, a ritmus, a rend áll. Képei akár konstruktivista festmények is lehetnének. A felületek textúrája, az azokon megjelenő fény-árnyék teszi festőivé a képeit. A képelemek vonalakká, geometriai formákká redukálódnak, a világ egy részlete új világgá születik a kép síkjában – összegezte Szabó Ildikó. 

A tárlatot – amely május 25-ig várja az érdeklődőket – idén is a Miénk itt a tér elindítója, ötletgazdája, Lantos Szabolcs rendezte. A megnyitót a Móra Ferenc Gimnázium Ad hoch zenekara tette igazán hangulatossá.