Galériával / Videóval

2025.01.17. 06:50

Fergeteges és extravagáns vígopera ősbemutatójával készül a Kecskeméti Nemzeti Színház

Minden ízében különleges ősbemutatóval készül a Kecskeméti Nemzeti Színház. Pénteken mutatják be az Előjáték Lear királyhoz című vígoperát a Kelemen László Kamaraszínházban.

Különlegességgel készül a publikum számára a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, mégpedig egy opera ősbemutatójával, melynek zenéjét Iván Sára, a társulat karmester-korrepetitora szerezte. Az Előjáték Lear királyhoz alapját Molnár Ferenc egyfelvonásosa adja, melyből Perczel Enikő készített librettót. A premier igazi kuriózum, egy fergeteges vígopera, a mindig figyelemreméltó megoldásokkal dolgozó Kovács Lehel művészeti vezető rendezésében, akinek rendezőként ez az első találkozása az opera műfajával. A színház teljes zenei szekciója a színpadon lesz, mellé pedig neves operisták jöttek vendégművészként: Bognár Szabolcs, a főszereplő, Laczák Boglárka, Kristóf István, Tötös Roland, Serbán Attila és a kecskeméti származású Csereklyei Andrea.

Előjáték Lear királyhoz, vígopera, Kecskeméti Nemzeti Színház
Az Előjáték Lear királyhoz című vígoperát mutatják be a Kelemen László Kamaraszínházban
Fotó: Bús Csaba

Iván Sára komponálta az Előjáték Lear királyhoz című opera zenéjét

Iván Sára zeneszerzőnek mérföldkő az életében ennek az operának a megírása és színrevitele. Elmondta, hogy Károly Katalin zenei vezető kérte fel az opera megírására, és Szente Vajk főrendező ajánlotta, hogy Molnár Ferenc egyfelvonásosai közül válasszanak egy művet.

Iván Sárának azért esett a választása az Előjáték Lear királyhoz című szatírára, mert úgy érzi, hogy a kecskeméti közönség nagy érdeklődést mutat az iránt, hogy mi történik-történhet a kulisszák mögött. Molnár e műve pedig nagyon jól bemutatja, hogy kik dolgoznak a színházban, a háttérben munkálkodóktól a színészekig, illetve azt, hogy mi zajlik az előadást megelőző fél órában.

A karaktereket zenésítette meg

Iván Sára a zenét a karakterek jellemzőihez igazodva, mintegy a személyiségeket megzenésítve komponálta. Az egyik legjelentősebb változás, hogy az eredeti műben a Tűzoltónak van nagyobb funkciója, míg a kecskeméti darabban a Takarítónőnek, akit Csereklyei Andrea alakít. Ezzel Iván Sára azt szerette volna bemutatni, hogy milyen jelentős szerepe van a háttérben dolgozóknak a színház életében. Azonban ez a karakter mint komponistát is alaposan megdolgoztatta, hiszen az egyik legnehezebb volt az ő rezonőr személyiségéhez idomuló zenét komponálni. A karakterek “megzenésítése” a személyiségtől függően visel kortárs vagy klasszikusabb zenei jegyeket.

Közös érdem a vígopera egésze

Iván Sára elmondta, hogy a végső előadás mindannyiuk közös érdeme. Kiemelte, hogy sokat jelentettek Drucker Péter, az első karmester értő visszajelzései a zenét illetően, és véleményével segítette a zene végleges formába öntését.
Iván Sára az operisták mellett kiemelte a zenekar teljesítményét, melynek életében is első kortárs operaelőadás az Előjáték Lear királyhoz.

Tötös Roland szerepe humorát emelte ki

A szerepe humorát emelte ki Tötös Roland, a Kecskeméti Nemzeti Színház vendégművésze, aki a megcsalt, és színházba, előadás előtt fegyverrel betörő Dr. Ernő Géza Shakespeare-kutatót játssza. Tötös Roland elmondta, hogy a kortárs operai szerepek alapvetően más jellegűek, mint a klasszikus operai szerepek, hiszen ebben nagyobb a művészi szabadságuk a karakter megformálásában. Ez egyben a nehézsége is, hiszen kevesebb támponttal rendelkeznek a karakterépítéshez, mint a hagyományos operai előadásokban. Tötös Roland szerint inspiráló, hogy a Kecskeméti Nemzeti Színház új vígoperájának műfaji határai fellazulnak, és szinte a crossover műfaji jegyeit viseli magán. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a közönség más oldaláról is megismerje az operát - fejtette ki a tenor.

Laczák Boglárka az alapoktól építette fel karakterét

Laczák Boglárka játssza Helént, Dr. Ernő Géza csalfaságra hajló feleségét, akit elcsábítani kíván Bánáti Kálmán színész. A művésznő számára nagy öröm, hogy a Kecskeméti Nemzeti Színházban dolgozhat. Elmondása szerint szerepeit mindig a háttér megismerésével kezdi felépíteni. Ez esetben meglátogatta Molnár Ferenc szülőházát, és elolvasta az alapművet. Imponáló számára, hogy mezzoként olyan szerepben énekelhet, amit általában szopránoknak adnak.

Laczák Boglárka imádta Kovács Lehel rendezését, hiszen operaénekesként olyan készségeket kellett elsajátítaniuk, amit más rendező nem biztos, hogy kért volna. Értette ez alatt a sallangmentes, őszinte színészi játékot, és a komikus helyzetek kezelését. Kiemelte, hogy a vígopera minden komikuma mellett az emberi sors nagy kérdéseit jeleníti meg, ami színészileg óriási kihívás. Ehhez a rendező jelentős lelki töltetet nyújtott az operistáknak.

Elgondolkodtatja a publikumot a darab

A zenekar rendhagyó módon a színpadon foglal helyet, ami a művésznő szerint nem befolyásolta őket, sokkal inkább a kamaraszínház szűkebb színpada az, ami miatt nagyobb figyelmet kell fordítaniuk egymásra. Azonban a szűkebb tér még bensőségesebbé teszi az előadást a nézők részére. Laczák Boglárka hozzátette, hogy a vígopera a szórakoztatás mellett bizony gondolkodásra is késztetheti a közönség tagjait arról, hogy vajon történt-e már hasonló csábítás a környezetükben, netalán az a kérdés is ott motoszkálhat, hogy a nézők esetében történik-e ilyen eset.

Az Előjáték Lear királyhoz premierje pénteken 19 órakor lesz a Kelemen László Kamaraszínházban. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!