Ünnepi Könyvhét

2024.06.19. 07:00

Gulyásfőzéssel egybekötött kötetbemutatót tartottak a kecskeméti könyvtárban – galériával

Beszélgetéssel egybekötött vacsorát tartottak Cserna-Szabó Andrással az Ünnepi Könyvhét kecskeméti záróprogramjaként kedden a Katona József Könyvtárban. Az eseményen bemutatták Cserna-Szabó András Ínyesmester és az utolsó magyarok című könyvét, valamint a Forrás folyóirat júniusi lapszámát.

Orosz Fanni Flóra

Cserna-Szabó András gasztrotörténeti esszével jelentkezett a júniusi Forrásban, Magyar Elek szakácskönyvének kalandjait követve az ötvenes években. A szerző az Ünnepi Könyvhéten új novelláskötettel is jelentkezett, melyben az utolsó magyarok – férfiak és asszonyok – csetlenek és botlanak a történelem színpadának véres és göcsörtös deszkáin.

Cserna-Szabó András, dr. Füzi László, Kecskemét, Ünnepi Könyvhét
Cserna-Szabó András, József Attila-díjas íróval (balra) dr. Füzi László irodalomtörténész, a Forrás folyóirat főszerkesztője beszélgetett (jobbra)
Fotó: Bús Csaba

Finom ízek és magvas gondolatok a gasztronómiai könyvbemutatón

A gasztronómiával dúsított irodalmi programon dr. Füzi László irodalomtörténész, a Forrás folyóirat főszerkesztője köszöntötte az érdeklődő közönséget. Első körben az est főszereplőjét, Cserna-Szabó András, József Attila-díjas írót mutatta be, akivel két évvel korábban már találkozhatott a kecskeméti közösség, most viszont a főztjét is megkóstolhatták. A nem mindennapi irodalmi esten ugyanis a kötetbemutatón túl a résztvevők nem csak betűéhségüket csillapíthatták, hanem a hangulatos látványfőzéssel készült vaddisznógulyást is megízlelhették.

– „Egy nyári napon nincs is jobb dolog, mint egy gázpalack mellet tölteni délutánt” – mondta viccelődve Cserna-Szabó András.

Az író elmesélte a magyar gasztronómia történetét, és a gasztronómiai irodalom kialakulását. Legalábbis összegezte azt, amit sejteni vélnek róla. Hangsúlyozta ugyanis, hogy a magyar konyha története többnyire legendákból és pletykákból tevődik össze. A 19. századi magyar szakácskönyvek például eredetileg nem is magyarok: a francia köteteket először németre, a németet később magyarra fordították. Azt is megtudhattuk, hogy a gasztronómiai irodalom érvényesülése korántsem volt egyszerű, hiszen komoly cenzorok szabályozták.

A beszélgetés alatt időközben elkészült a vacsora is, így a vendégek teli hassal és sok új, érdekes információval térhettek haza az esemény után.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!