Kiállítással és alkotótérrel emlékeztek Bodri Ferencre Kecskeméten – galériával

Különleges kiállítással emlékezett meg Bodri Ferenc Pilinszky-díjas kecskeméti grafikus- és festőművész 80. születésnapjáról a Pedagogia Sub Rosa Kulturális Egyesület: kecskeméti vasútállomás Kultúrvárójában nyílt meg a Festmény-Fotó-Firka című kiállítás Bodri Ferenc életének soha nem látott, de dokumentált pillanataiból és az alkotó által vezetett gyermekműhelyben készült gyermekrajzokból. A kedd délutáni megnyitón ezzel együtt felavatták a BODRI firka teret, amit az állomás nyitvatartási idejében mindenki szabadon használhat.

Horváth Péter

A kecskeméti vasútállomáson látható a kiállítás

Fotó: Bús Csaba

Szabóné Kövesdi Mária, a Pedagogia Sub Rosa Egyesület elnöke köszöntőjében kifejtette, hogy a kiállítás célja a művész eddig nem látott arcát megmutatni. A kiállításon a be nem mutatott fotók mellett Bodri Ferenc családja által nagy becsben tartva őrzött, a frontról soha vissza nem tért édesapjától érkezett közel 40 tábori levelezőlapot, valamint a művész ex libriseit is megtekinthetik a vasúti váróterembe érkezők.

A MÁV részéről Mészáros Zoltán elmondta, hogy a tárlat három hónapig látogatható.

A kiállítást Király József önkormányzati képviselő, a Kecskeméti Városszépítő Egyesület elnöke nyitotta meg, aki a kerek életév-fordulóhoz méltó emlékező beszédében visszatekintett a művész életének jelentős szakaszaira. Felidézte azt, hogy a gyermek Bodri Ferenc milyen sokat állt a vasútállomás peronján az ideérkező hadifogoly szerelvényeken édesapját visszavárva, ám ő soha nem érkezett meg. Beszélt arról, hogy a művész Pesten, a Képző és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett 1961-ben.

1965-ig a Pannónia Filmstúdióban dolgozott egy rajzfilmstáb tagjaként. 1965-ben felvették a Képzőművészeti Főiskolára, Fónyi Géza volt a mestere.

A Főiskola befejezésétől kezdve 1971-től újra Kecskeméten élt, másfél évet dolgozott a Petőfi Nyomdában mint retusőr. 1972-ben kilépett, onnantól szabadúszó alkotó volt. A művész már gyermekként festőművész akart lenni, bár családja papi pályára szánta. Ceruza hiányában sokszor ujjával karcolta, formázta a vonalakat, melyet a házukban elszállásolt orosz katonatiszt észrevett és ceruzát adott neki – részletezte Király József, hangsúlyozva: a születésnapján a művész azon oldalát szeretnék a kiállításon megmutatni, hogy mennyire fontosak voltak számára a gyermekek.

– A Pedagógia Sub Rosa Egyesület volt az egyetlen szervezet, amibe hajlandó volt belépni a Képzőművészek Művészeti Alapján kívül. Gesztusa a rajzoló, alkotó gyermekeknek szólt, akiket 2005 után fedezett fel. Több évig hetente járt a Magyar Ilona Általános Iskolában tartott Sub Rosa Tanodába, amíg egészsége engedte. A gyermekek szabad műhelyében létrejött varázslatot híven tükrözik a fotók – mondta Király József, hangsúlyozva: a MÁV veszi át a mecénás szerepét azzal, hogy befogadta a kezdeményezést és útjára indulhat a Bodri művész firka tér, ahol bárki szabadon rajzolhat. Ehhez mindig lesz ceruza, papír és kellékek, amiket a Sub Rosa Egyesület biztosít.