2022.11.07. 13:44
Előadás: módosak voltak már kétszáz éve is a soltvadkertiek
Kik éltek 1804-ben Soltvadkerten? Hogy nézett ki az akkori falu? Mit láthattak az osztrák császári hadsereg térképészei? Vasárnap este a Nyitott Templom rendezvénysorozat keretében kaphattak választ ezekre a kérdésekre az érdeklődők a soltvadkerti református gyülekezeti házban.
Ifj. Káposzta Lajos helytörténész is tartott előadást.
Fotó: Barta Zsolt
A rendezvényt Sipos Ajtony Levente lelkész nyitotta meg. Példabeszédét a bibliából idézte, amelyben a zsidók népe Isten segítségét kérte egy rájuk támadó néptől. A támadást túlélték és győztek. A lelkész feltette a kérdést, vajon 1804-ben az elődök, hogyan tudták az akkori zord környezetben megélni, sőt túlélni a háborús időket. Majd átadta a szót Szakál Aurélnak, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatójának, aki bemutatta azt a múzeumi kiadványt, amelyben a Soltvadkertről szóló írás ifj. Káposzta Lajos tollából olvasható.
Az igazgató után dr. Grynaeus András régész tartott tájékoztatót, aki arról beszélt, miként is alakult a hazai térképészet históriája. Pannóniáról a rómaiak készítettek az ókorban tájékozódási eszközt, de ezen nem szerepelt a mai Duna–Tisza köze. Majd 1528-ban Lázár Deák rajzolt egy viszonylag pontos térképet az országról. Ezt követően 1766-85 között a császári térképészek mérték fel a korabeli szakmai ismeretek alapján magas szinten az országot. A második ilyen felmérés 1806 és 1869 között készült el.
Érdekes, hogy fennmaradt 1804-ből egy olyan soltvadkerti térkép, amely a helyi úrbéri viszonyok tisztázására született azért, mert Orczy László földesúr zálogba adta a falut és a bérlőknek tudniuk kellett, hogy kik mennyi adót fognak majd nekik fizetni. Ezt a témát Ifj. Káposzta Lajos ismertette, akinek a tanulmánya olvasható a múzeumi kiadványban. Bemutatott egy korabeli térképet, amelyet 1804-ben készítettek a szakemberek. Ehhez kapcsolódott egy felmérés is. A 2500 fős faluban 375 családot, köztük 28 iparost jegyeztek fel. A katolikusok aránya 45, az evangélikusoké 38, míg a reformátusoké 17 százalék volt. A település gazdasági erejét mutatta, hogy 800 ökröt, 6370 birkát, 641 kocsis lovat, 295 sertést, 501 fejős-, 540 meddő tehenet és 541 borjút is lajstromba vettek. Az elbeszéléséből arra lehet következtetni, hogy az akkori vadkertiek igen csak módosak lehettek. A rendezvényen idősebb Káposzta Lajos nyugalmazott esperes is előadást tartott A kispadok Soltvadkertje a 70-es években címmel.