2022.08.18. 13:28
Pánti Anna, az Opera nagykövete mutatkozott be Kerekegyházán
Pánti Anna koloratúrszoprán magánénekesnő, az Opera Nagykövete volt a vendége a minap a kerekegyházi Szecsődi Udvarház Alkotók és Előadók Klubjának. A művésznő ezúttal más oldaláról is bemutatkozott, verseit és festményeit is megismerhette a műértő közönség.
– A legfontosabb számomra szeretett közönségemmel osztozni a művészet varázsában – vallja Pánti Anna.
Fotó: Gulyás Sándor
Pánti Anna az erdélyi Belényesben született. Tanulmányait Nagyszalontán és Nagyváradon végezte, Nagyváradon tanítói és énekművész-előadói diplomát szerzett. Nyolc évig pedagógusként és koncerténekesként tevékenykedett. Az operaszínpadon elsőként Mozart: Varázsfuvola című darabjában mutatkozott be az Éj királynője szerepében, Nagyváradon, kisebb szerepek után.
– Gyermekkoromtól kezdve vonzott a klasszikus zene. Sokat hallgattam a rádiót és visszaénekeltem a dalok fő motívumait. Tehetségemre szüleim figyeltek fel. Színpadra elsőként Nagyszalontán, Arany János szülővárosában léptem egy országos hírű gyermekkórus tagjaként, ahol később szóló szerepeket is kaptam. A zene mellett az irodalom, a vers, a próza is magával ragadott. A másik nagy szerelmem a balett volt, ám a kolozsvári tehetségkutatóról betegség miatt lemaradtam, így maradt az éneklés. A művészeti iskolát a tanítóképzővel párhuzamosan végeztem el – emlékezett vissza pályájának kezdetére Pánti Anna.
Erdélyben alsó tagozatos tanítónőkét tevékenykedett, emellett koncerteken énekelt. Egy idő után választania kellett, hogy beszél vagy énekel. Utóbbi mellett döntött. A neves énektanár, Sipos Jenő javaslatára jelentkezett a budapesti Magyar Állami Operaházba meghallgatásra A fiatal tehetség tizenhét évet töltött el az operaszínpadon mint magánénekes. Énekmestere László Margit volt.
A szakmai sikerek sem várattak sokáig magukra, Pánti Anna 1990-ben az Erkel–Kodály Nemzetközi Énekversenyen Erkel-díjat nyert, és meghívást kapott a Rio de Janeiró-i Nemzetközi Énekversenyre.
– Boldog voltam, de pénzem nem volt az utazásra. De mint a mesében, csoda történt. Csengetett a postás, és átadta a repülőjegyet és a kéthetes teljes tartózkodás költségeit is tartalmazó borítékot. Átrepültem az Atlanti-óceánt, de sajnos a nekem kisorsolt zongorakísérő nem érkezett meg Franciaországból. Alig néhány nap volt az elődöntőig, és én ott álltam kétségbeesetten. Az egyik próbán felfigyeltem a brazil versenyző zongorakísérőjére. Bátorságot merítettem és megkértem a fekete bőrű fiatalembert, hogy legyen a kísérőm a versenyen. Együttműködésünk olyannyira sikeres volt, hogy meghívtak a Sao Luis-i Operafesztiválra, majd a szicíliai és párizsi nemzetközi énekversenyekre is – sorolta a művésznő.
Pánti Anna pályája meredeken ívelt felfelé, vendégszerepelt Ausztriában, Svédországban, Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Svájcban, az Egyesült Államok, Kanada és Brazília több nagyvárosában.
– Bár bejártam a fél világot, de mindvégig a Magyar Állami Operaház állt a szívemhez legközelebb, hiszen innen indult el pályafutásom, ide vágytam.
Csodálatos kollégáktól tanulhattam a színpadon, mint például Melis György, Gregor József, Polgár László, Kelen Péter, László Margit, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Pitti Katalin, Csavlek Etelka, Andor Éva és még sorolhatnám a neveket.
Kedvenc szerepeim között talán az első az Éj királynője, de tulajdonképpen valamennyit szerettem, még a néhány mondatosakat is. Tevékenységemet Bartók-Pásztory-díjjal ismereték el, de legfontosabb számomra a közönség szeretete. Jelenleg szabadfoglalkozású operaénekes vagyok és az Opera Nagyköveteként tevékenykedem. Kollégáimmal járjuk az országot, óvodákban, iskolákban, kultúrházakban, nyugdíjas otthonokban népszerűsítve az opera műfaját. Hiszem, hogy opera az érzelmek iskolája – tette hozzá az opera-énekesnő.
Pánti Anna az éneklés mellett versírással, két esztendeje pedig festéssel is foglalkozik.
– Első verseim erdélyi diáklapokban láttak napvilágot. Magyarországon már irodalmi folyóiratokban, antológiákban jelentek meg verseim. Álmom egy önálló kötet, melynek anyag ma már lényegében készen van. A festő ecsetet a pandémia idején vettem a kezembe, mivel annyira hiányzott az az eufórikus érzés, amit egy koncert adhat. Ebben is ki akartam próbálni magam. Az alapokat autodidakta módon sajátítottam el, később Kesztyűs Ferenc művésztanár irányításával akrillal festettem. Témáimat élményeimből merítem – tette hozzá Pánti Anna.
Guinness rekord is született
Pánti Anna nevéhez egy Guinness-rekord is fűződik, amit 2000-ben állított fel. Három egymást követő estén, bele számolva a zenekaros, jelmezes főpróbát, négyszer énekelte el zsinórban Lammermoori Lucia címszerepét olaszul az Erkel Színházban, Budapesten.
