50 év

2022.08.12. 06:55

Online fotóalbum mutatja be Kiskőrös várossá válását

Kiskőrös idén ünnepli várossá válásának az 50. évfordulóját. Petőfi születésének 150. évfordulójához kapcsolódóan kapta meg a városi címet 1972 év végén. Turán István helytörténész az eseménnyel kapcsolatban jelentetett meg fényképes összeállítást a városi könyvtár honlapján.

Barta Zsolt

Turán István helytörténész

Fotós: Barta Zsolt

Az idén indult a Petőfi 200 ünnepségsorozat, amely keretében a legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor születésére emlékezünk. Ennek keretében azonban van egy olyan dátum is, amely fontos, mindenekelőtt a kiskőrösiek életében. Az elődök 1972-ben kapták meg a költő születésének 150.évfordulójára a városi címet.  

Turán István Kiskőrös helytörténésze, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár honlapján, a Kiskőrös Múltjából című rovatban tett közzé egy olyan fotós összeállítást, amely a település várossá válását mutatja be. A helytörténészt kérdeztük a munkával kapcsolatban. Turán István elmondta, hogy rengeteg olyan felvételt gyűjtöttek össze az elmúlt években, amelyekre ha rápillant az érdeklődő, akkor egy takarosan fejlődő kis város felemelkedését követheti nyomon. 

Az összeállítást folytatja, igaz, nincs egyszerű helyzetben az anyagbőség miatt. Ha ma egy látogató végigpillant a belvároson, akkor egy pillanatra az az érzése támad, mintha egy burgenlandi nagyobb település rendezettségét látná. 
Kiskőrös az Osztrák- Magyar Monarchia idején nagyközségi címmel rendelkezett. Az elnevezés, hogy egy település község vagy városi nevet viselt attól függött, mekkora is volt a jövedelme. Ebből a bevételből magasabb hivatalokat képes volt-e fenntartani, magyarázta Turán István. Így például ha egy polgármesteri hivatalt, rendőrséget, járási egyéb hivatalokat is finanszírozott, akkor lehetett rendezett tanácsú város. Ha nem volt elegendő bevétele, márpedig az 1870-es években Kiskőrösnek nem volt megfelelő mennyiségű bevétele, az állam finanszírozott több tisztséget, így például a főjegyzői és a főszolgabírói posztot is. 

Dr. Oláh Pál tanácselnök mutatta be az 1972 év végén a várossá válás dokumentumát

A közigazgatásról szóló törvény 1871-től egészen 1950-ig maradt fenn, ez alapján nagyközség lehetett Kiskőrös. A 20. század közepén a városban nem volt jelentős ipar, viszonylag szegény település volt, ugyanakkor az akkori megyei politika várost szeretett volna kialakítani Kőrösön. Hogy miért? Innét 30 kilométerre fekszik Kiskunhalas, Kalocsa, 50 kilométerre pedig Kecskemét, de magában a Kiskőrösi Járásban nem volt középfokú központ. A megyei tanács és a járási tanács közösen hozták meg azokat a döntéseket, amelyek eredményeként Kőrös elindult a fejlődés útján. Ennek a fejlődési útnak a mérföldköve az 1961-ben átadott Petőfi Sándor Általános Iskola volt, ez lett a központi intézmény is.

Majd ezt követően a település közművesítés történt meg. Elindul a csatornahálózat kiépítése, egyre több helyen vezették be a villanyt, a külterületekre is ekkor jutott el az áram. Majd megépítették az úgynevezett funkcionális épületeket. Postahivatalt, a biztosítót, majd az ország első szövetkezeti áruházat. Kibővítették a gimnázium épületét, megépült a szakoktatás helyi központja a 621-es számú Szakmunkásképző Iskola, amely a helyi ipartelepítéshez biztosíttotta a szakembereket. Kollégium is épült a bejáró gyerekek számára. Ezek az építkezések a kisajátításokk miatt konfliktussal jártak a 60-as években. Kurucz Sándor községi tanácselnök például ezért is mondott le 1965-ben. Ő mint tősgyökeres kiskőrösi nem értett egyet feltétlenül abban, hogy a történelmi belvárosi térség egy részét lebontják a fejlesztések során. De végül is ekkorra vált modern, úgynevezett szocialista kisvárossá Kiskőrös, fogalmazott Turán István helytörténész.

1972-re felépült pedig a művelődési ház színházteremmel. A városavató ünnepséget 1972. december 30-án ünnepi tanácsülés keretében tartották meg Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, és Kelemen Sándor, a térség országgyűlési képviselő részvételéável.  Losonczi Pál adtaát a pergamenre festett oklevelet az akkori kiskőrösi tanácselnöknek, dr. Oláh Pálnak.  A város fejlődésében fontos szerepet játszott az a döntés is, miszerint a városban és a környékén nem termelőszövetkezeteket szerveznek, hanem szakszövetkezeteket. Így nagyobb volt a gazdák érdekeltsége, többet termeltek és sokkal jobb is volt a jövedelmük, mint az ország más területein. Megindult az ipar telepítése is. Egyebek mellett ekkor Kiskőrösi Vegyesipari KTSZ, Irodagépipari Vállalat, Mezőgép, Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet, Kiskőrösi Állami Gazdaság is. 1973-tól beindult a városban a lakásépítési hullám. Ez több mint egy évtizedig tartott, ez alatt a településen megszűnt a lakhatási probléma – mondta végül Turán István.
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában