A zenészek lelkiállapotát örökíti meg fotóin Siklós Péter

Louis Armstrong, Billy Cobham, Oscar Peterson, Ray Charles, Al Di Meola, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, vagy Babos Gyula – csak néhány név azon jazz legendák közül, akik lecsupaszított emberi lényegét fotográfiáin keresztül bemutatta pályája évtizedeiben Siklós Péter fotóművész. A csütörtökön nyílt tárlat 60 fotográfiáján többek között a felsorolt művészek portréi is megtekinthetők a Magyar Fotográfiai Múzeum falain. Siklós Péter elsősorban autodidakta módon tanult meg fényképezni a Magyar Optikai Művek munkatársként, azonban életének első két évtizede inkább a klasszikus zene körül forgott. Hegedűtanulmányait a családját ért kitelepítés következtében kényszerült abbahagyni, de kapcsolata megmaradt a zenével, csak átélése és iránya módosult: elsősorban a jazz és a fotográfia kapcsolata foglalkoztatta élete derekán. Jellemzően alkalmazott fotográfiai stílusokban dolgozott és 1999 óta tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének. 

Siklós Péter nem csupán a jazzfotográfia elkötelezett és értő képviselője, hanem életműve számos kapcsolódási pontot nyújt Kecskeméthez, hiszen éveken át ő volt a Kecskeméten zajló jazzélet megörökítője. A 85 éves művész elmondta, hogy a jazzfotózásban az arcok fogják meg, azokat figyeli, a döntő pillanatokat keresi. Keveset exponál, mindössze kettőt-hármat, de abban benne van a lényeget kifejező pillanat.

A kiállításon Baki Péter, a múzeum igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd Ittzés Tamás nyitotta meg a tárlatot. 

– Siklós Péter számomra nem fotóművész, hanem látásmódja miatt inkább festőművész. Péter nem pillanatokat, hanem lelkiállapotokat örökít meg. Maga is elmondta, hogy munka közben az arcokat figyeli, de úgy vélem, hogy az arcok mögé lát – kezdte az alkotó méltatását Ittzés Tamás. – A zenész, még amikor a koncerten is adja elő improvizációit, az egy magányos alkotói tevékenység. Ebben a zenész és a fotós Siklós Péter között erős párhuzamban van. Ő a zenész nyűglődő, néha keserves, néha euforikus alkotói folyamatát próbálja átadni, amit ennek megörökítése közben maga is átélhet. Fekete-fehér fotóin, a színeket elvéve emeli ki a zenei alkotás lelki síkját – mondta Ittzés Tamás, hozzátéve, hogy a fotók a zenészek arcán ülő olyan megrendültséget tükröznek, amit azok megörökítése nélkül lehetetlen lenne észrevenni.  – Ha elmegyünk a koncertre, mi a zenészt látjuk a színpadon, legfeljebb halljuk az embert, de Siklós Péter kamerájával valóban látja és megmutatja nekünk az embert a zenész mögött – fejtette ki Ittzés Tamás.

A tárlat október 16-ig látogatható vasárnap és hétfő kivételével naponta 12 és 17 óra között.