Kalocsa kilenc múzeumi gyűjteménye kapott Magyar Örökség díjat

A Magyar Örökség és Európa Egyesület által idén elismert kilenc kalocsai gyűjtemény vezetőjét invitálta pódiumbeszélgetésre a város polgármestere. Dr. Filvig Géza a felvezetőben elmondta, az Astriceum Érseki Múzeumot és az Érseki Könyvtárat Vörös Márta főépítész, a Fazekas Alkotóházat Kovács László iparművész, a Kalocsai Porcelán Manufaktúrát Kárász Csaba igazgató, míg a Nicholas Schöffer Gyűjteményt, a Tóth Mike ásványtárat, a Városi Galériát és a Városi Képtárat Romsics Imre, a mindet összefogó Viski Károly Múzeum igazgatója képviseli. Rajtuk kívül még egy szakembert vártak a művelődési központ udvarán rendezett múlt heti eseményre, de a Kalocsai Paprika Múzeum senkit sem delegált, hogy bemutassa mivel foglalkoznak.

Vörös Márta ugyanakkor magával vitt több, a Szentháromság téri ásatások során talált leletet, köztük egy 2500 éves cserépedényt, illetve egy-egy avarkori szíjveretet és kést. Az érseki gyűjteményeket is vezető építészmérnök hangsúlyozta, a tárgyak sokat elárulnak a honfoglalás előtt itt élt népekről, valamint az avarok és a magyarság akár genetikai összefonódásáról. Bemutatott I. István, vagy éppen Szent László idejéből származó pénzérmét, a tatárjárás, illetve a török dúlás korából fennmaradt kőtöredéket, valamint egyházi szertartásokhoz kötődő tárgyakat. 

A teljes leletegyüttesből állandó tárlat is nyílni fog az újjáépített egykori Kanonokházban, amelynek helyét egy impozáns, kétszintes múzeum vette át.

Kovács László fazekasmester közölte, hálás érte, hogy ideköltözése óta szeretet és megbecsülés veszi körül, így annak ellenére tősgyökeres kalocsainak érezheti magát, hogy karcagi származású. Alkotótársával, Madár Helgával évtizedek óta építik azt az iparművészeti örökséget, amihez hagyományőrző programok, kemencés sütések, tornácgaléria-kiállítások, vagy éppen alkotótáborok társulnak. Utóbbiból éppen a harmincadikat szervezi ezen a nyáron, és megígérte, hogy amíg tudja, fenntartja a nemcsak technikai, hanem szellemi műhelyt, hiszen az országszerte ismert találkozóhelye lett az iparművészeknek.

Kárász Csaba azért is üdvözölte a Magyar Örökség díj elnyerését, mert a manufaktúra fennállásának a járvány alatt elmaradt ötvenedik évfordulóját szervezi, és a kitüntetés kicsit jobban rájuk irányítja a figyelmet. A kézműves porcelántermékekkel annak ellenére is sokat tesznek a kalocsai motívumvilág megőrzéséért, hogy mostanra kevesen foglalkoznak vele. A rendszerváltás után még több mint száz, ma viszont csak tíz porcelánfestő ragad ecsetet reggelente. Az ő 13 évvel ezelőtti érkezése után nem sokkal bővült a termékpaletta: kerámia-, cserép- és cserépkályhagyártásba fogtak. Hozzátette, 

a manufaktúra megtartása fontos küldetés, mert ez az ország utolsó porcelángyára, ahol kézzel festenek.

Romsics Imre jelezte, bár a díjat a Tóth Mike ásványtárért kapták, az csak egy a Viski Károly Múzeum hat gyűjteménye és négy segédgyűjteménye között, míg a leltározott állomány 150 ezer tárgyat tart számon. A Hartától Érsekcsanádig, valamint a Dunától a  Dunavölgyi-főcsatornáig terjedő gyűjtőterületükön egyébként több mint 1300 régészeti lelőhely ismert, és ezek mintegy 70 százalékát be is járták, ami Csongrád-Csanád megyét leszámítva – ahol a Szegedi Tudományegyetem kötelezően elvégezte a feltérképezést – egyedülállóan alapos szakmai munkának számít.