Kilencvenéves csütörtökön a kalocsai múzeum

Az évfordulóra írt összefoglaló szerint dr. Kujáni Ferenc kanonok és Gábor Lajos festőművész fogott össze a városvezetővel, hogy létrehozzák a Városi Múzeum Bizottságot, amivel hivatalos képviseletet is kapott az intézmény. A tárlatot Gábor Lajos magángyűjteményének anyagából rendezték be a városházán, és háborítatlanul működött, egészen a II. világháborúig. A Kalocsát is feldúló hadműveletek során a múzeum tárgyai megsemmisültek vagy szétszóródtak. Az eredeti gyűjteményből csak kevés tárgyat sikerült visszaszerezni, többnyire vásárlás útján. 

Évek elteltével Laszczik Ernő nyugalmazott iskolaigazgató és több támogatója kezdte el szorgalmazni a múzeum végleges elhelyezését. Kezdetben az érseki Jószágkormányzóság (mai Hotel Kalocsa) tűnt a legjobb lehetőségnek, de az utolsó pillanatban jöttek az oroszok, és katonai létesítménnyé degradálták az épületet. Laszczik 1955-ös halálával ismét megrekedt az intézmény ügye, így maradt a városházán, holott az időközben hozzá került Tóth Mike-féle ásványtárat itt már esélytelen volt kiállítani. 

A 60-as évek elején a Szent István Gimnázium földszintjén rendeztek be kiállításokat, és egy újabb évtized kellett, mire eldőlt, hogy a gyűjtemény önálló tájmúzeummá szerveződhet. 

Évekig tartó berendezés után, 1977 februárjában nyílhatott meg a mai állapotra már valamelyest emlékeztető Viski Károly Múzeum. 

A néhai MTA-doktor etnográfusról elnevezett intézmény az 1980–90-es évek fordulójára nyerte el végleges formáját, bár 1995–97-ben és 2003-ban komoly felújításokra szorult. Romsics Imre igazgató 1993-tól kezdte el intenzíven bővíteni a múzeum gyűjteményét, ami vagy húsz éve kinőtte az épületet, de egyelőre nem sok esély van a bővítésre, holott már 2003–2004-ben elkészült egy új épületszárny terve, ami – az udvar beépítése által – megduplázhatná az alapterületet. 

Az intézménytől megtudtuk: ha végre megvalósulna az egyébként kellő alapossággal előkészített beruházás, akkor nemcsak újabb kiállítótereket, hanem földfelszín alatti látványtárakat és raktárakat, sőt új közösségi tereket és restaurátor-műhelyt is nyithatnának. 

A szűk húsz éve készült tervek 300–400 millió forintra becsülték az építési költségeket, ugyanez ma legalább egymilliárd forintba kerülne. Idegenforgalmi beruházásként akár uniós pályázatból is megvalósulhatna, ha lenne hozzá kellő támogatás és jó szándék. 

Bár a nagyszabású felújítások fedezet híján még váratnak magukra, a múzeum igyekszik friss programokkal feldobni az állandó és időszaki kiállításokat. Júniustól minden szerdán, 10 és 16 óra között élő bemutatót tartanak, Hungarikum titok címmel. Ennek keretében a kalocsai népművészettel, így az írással, hímzéssel és pingálással lehet ismerkedni helyi mesterek segítségével.