Galériával

2022.06.23. 08:13

A kalotaszegi hímzéstechnika elevenedik meg a halasi Csipkeházban nyílt kiállításon

Korponainé Hanzik Veronika hímzett terítőiből nyílt kiállítás Kiskunhalason a Csipkeházban az Alkotás öröme címmel. A tárlatot Vajda Ilona, Kuruc Vitézek Nyugállományú Egyesület alelnöke és Szécsiné Rédei Éva, a Csipkemúzeum igazgatója nyitották meg.

Pozsgai Ákos

Fotós: Pozsgai Ákos

Fotós: Pozsgai Ákos

Az alkotó több évtizede foglalkozik terítő hímzéssel és saját bevallása szerint nagy rajongója a kalotás hímzésnek. Az általa készített kézimunkák stílusa a múlt században Erdélyből, Kalotaszegről indult, később egy német stílusirányzat némileg formálta. Kiskunhalason és a környéken azonban csak Korponainé Hanzik Veronika készít ilyen terítőket, a legkisebbtől a legnagyobb méretig.

Vajda Ilona, a Kuruc Vitézek Nyugállományú Egyesület alelnöke, a kiállítás megnyitóján arról beszélt, hogy a varrás, a hímzés a kézművesség egyik ága, ezen belül is a népművészeté. – Régi hagyományokból ered, az önkifejezés, az önmegvalósítás egy sajátos módja. Kultúránkat, hagyományainkat őrzi és népszerűsíti, megőrzi és továbbfejleszti azt a tudást, amit elődeink hagytak ránk – hangsúlyozta.

A Csipkeházban kiállított hímzések, úgynevezett vagdalásos technikával készültek. 

– A népi kézmunkák technikái között külön csoportot alkot a szálhúzásos és a vagdalásos hímzésfajta. Kedvelt technika ez Erdélyben, Kalotaszegen, itthon pedig főként Heves megyében – avatta be a varrástechnika részleteibe a kiállítás látogatóit Vajda Ilona. Elmondta, hogy a kalotaszegi vagdalásos terítők elkészítése szinte egy matematikai bűvésztudománnyal ér fel. – Ezt a hímzés fajtát tekinti a szakirodalom a legrégebbinek. Rendkívül nagy odafigyelést, türelmet igényel, eredetileg ingeket, bő gatyákat készítettek, keskeny csíkokkal vagdalásos mintákkal, majd a 19. század második felétől született meg az az igény, hogy egyre nagyobb felületeket díszítsenek ezzel a varrástechnikával. A polgáriasodó 20. században már különböző lakásdíszeket, falvédőket, abroszokat, díványpárnákat is díszítettek ezzel a technikával.  Az idő múlásával pedig a mintavilág, az öltésmódok és a színvilág is megváltozott. A kalotaszegi eredetileg fehér színű volt, ezért fehéresnek is nevezték, ma már azonban pirossal, lilával, zölddel, sárgával, sőt, fekete színű cérnával is varrják a textíliákat, tulajdonképpen a szivárvány minden színével hímeznek és a vásznak is beszínesedtek – emelte ki a megnyitón Vajda Ilona.

Szécsiné Rédei Éva, a Csipkemúzeum igazgatója megnyitóbeszédében kiemelte, hogy régóta feladatunknak tekintik, hogy a Kiskunhalason és a környező településeken alkotóknak kiállító teret biztosítsanak. 

– Úgy gondolom, hogy ez az alkotóknak és nekünk is közös előnyünk. Az alkotók bemutatkozhatnak a szélesebb közönségnek, a Csipkeház pedig a szolgáltatásainak a minőségét emelheti ezzel. A Csipkeházba látogató vidékiek, Budapestről és külföldről érkező vendégek pedig megnézhetik a helyi alkotók szép munkáit – fejtette ki az igazgató, aki szólt néhány szót arról is, hogy a halasi csipke idén ünnepli 120. születésnapját és hogy egy rendezvénysorozattal igyekeznek emelni ennek az ünnepnek színvonalát. – Az első kiemelkedő esemény volt a XXI. Nemzetközi Csipkekiállítás májusban, ahol Horvátország volt a díszvendég. A következő állomása a rendezvénysorozatnak augusztus 13-án lesz, ahol egy időszaki kiállítás nyílik a királyok városában, Székesfehérváron az augusztus 20-i ünnepségsorozathoz kapcsolódva, majd pedig november közepén a Magyar Nemzeti Múzeumban egy időszaki csipkekiállítás ezt az évet – ismertette a halasi csipke idei programját Szécsiné Rédei Éva.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában