Három aradi művész mutatta be munkáit Félegyházán

A Hattyúházban most megnyílt tárlat folytatása annak a kezdeményezésnek, melynek keretében a félegyházi alkotók 2021-ben bemutatkozhattak Aradon – mondta el köszöntőjében a kultúráért felelős alpolgármester. 

Hangsúlyozta, a két település kulturális kapcsolatának egy újabb fejezete ez a tárlat. Ezt a kapcsolatot többen és többször erősítették már eddig is. Érdekessége, hogy ez nem egy hivatalosan kiépülő kapcsolatrendszer, hanem spontán, a polgárok és településlakók barátságából fejlődött és fejlődik egyre erőteljesebbé. Eleinte inkább a félegyházi polgárok jártak a tragikus történelmet hordozó Aradon elhelyezni az emlékezés koszorúit. 

Majd az utóbbi időben a félegyházi nyugdíjasok indultak útnak, hogy megismerkedjenek Arad nevezetességeivel, és ebben nagy szerepe volt a Piroska-házaspárnak, amely máig mozgatója a kapcsolatoknak. 

Később a Kiskunfélegyházi Zenebarátok Kórusa szerepelt többször is Aradon, ahol megtapasztalhatták az ottani magyarok szeretetteljes fogadtatását. A mostani megnyitón való szereplésükkel szeretnék ezt viszonozni – részletezte Rosta Ferenc. 

Arról is beszélt, hogy amikor már szerették volna hivatalosabbá tenni ezt a kapcsolatot, és kezdték a kiállítások cseréjét szervezni, közbeszólt a világjárvány. 

Két éven tologatták az időpontokat, míg végül tavaly megvalósulhatott a félegyháziak tárlata, amelyen Kolozsvári Sándor, Kis Virág és Hermkens Edit alkotásai képviselték Félegyházát Aradon. 

Ennek folytatása a három aradi művész félegyházi bemutatkozása. A hattyúházi tárlaton megcsodálhatja a közönség Simó Margit Dante Alighieri Isteni színjátékához készített illusztrációit, Siska-Szabó Hajnalka olaj- és akrilfestményeit, valamint Steinhübel Zoltán kerámiáit és merített képeit. A kiállítás május 14-ig látogatható. 

Az aradi magyarságot összefogó, nagy múltú Kölcsey Kört a szervezet alelnöke, Fekete Károly mutatta be a kiállításon megjelent érdeklődőknek. 

Részletes előadásából megtudhatták, hogy az egyesület 1881-ben alakult, és 1948-as feloszlatásáig meghatározó szerepe volt Arad kulturális életében. 

A társaság nevéhez olyan kezdeményezések fűződnek, mint például az 1848–49-es szabadságharc ereklyéinek összegyűjtésére, s megbízásából készült el, és jelent meg Arad város és vármegye monográfiája. Kezdeményezésére épült fel 1913-ban a Kultúrpalota, ahol közgyűlésének 1903. évi határozatával az Arad városának adományozott 45 000 kötetes könyvtára és összes gyűjteménye, így az aradi vértanúk emlékanyaga is elhelyezést nyert. Kiadták az aradi vértanúk albumát, és obeliszkkel jelölték meg a kivégzések helyét. 

Szervezi Arad kulturális életét

Az első világháború előtt a Kölcsey Egyesület iskolákat segélyezett, tanulókat is jutalmazott, rendszeresen jelentetett meg évkönyveket és a Mikszáth-alapból aradi írók műveit jutalmazta. Az egyesület működését 1948-ban az akkori politikai hatalom betiltotta. Az egyesület 1990. március 15-én alakult újjá, és azóta minden évben megrendezi a március 15-i ünnepséget, nyelviskolákat nyitott, ifjúsági és kamaraszínházat szervezett, újraindította a Havi Szemle című kulturális folyóiratot. Szervezi Arad kulturális életét.