Ma is érvényes tanulságokat hordoz Petőfi egyetlen drámája

Petőfi egyetlen drámája válságos történelmi pillanatokban, az 1130 körüli viszályok idején játszódik, amikor az uralom megszerzése és megtartása erő, cselszövés és kíméletlen küzdelem eredménye. Valóságos és fiktív szereplők felvonultatásával a romantikus darab a trónkövetelő Borics és Vak Béla, azaz a hataloméhség és -megtartás küzdelmét mutatja be. A drámában mindenki mindenkivel rokoni kapcsolatban van, és ez sem akadályozza meg őket abban, hogy a hatalom megszerzése érdekében ártsanak egymásnak. 

A darab vegyes fogadtatásban részesült a 19. században

A darabot Pataki András rendezte, aki egyben a díszlettervező is volt. 

– Petőfi drámája abba a sorba illik, amit a Magyar Elektra, Szép magyar komédia, vagy akár a Bánk bán és Az ember tragédiája jelent hazánk drámairodalmában, emellett érezhető benne egyfajta shakespeare-i ihletettség – mondta a műről Pataki András. 

A rendező emlékeztetett, hogy bizonyos körülmények miatt a darab vegyes fogadtatásban részesült a 19. században, és azóta sem játszották gyakran.

Ugyanakkor, ha lehántjuk róla a kor játékstílusának jellegzetességeit, akkor egy éles drámai konfliktust kapunk, esetleg még jobbat is, mint amilyen műveket rendszeresen játszanak a színházak. 

– Ritkán játsszák a színházak, de nagyon fontos darabról van szó. Jó lenne, ha a drámán keresztül Petőfi személyét is másként, akár barátként látná a közönség, és főként a felnövekvő generációk, hiszen a költő fiatalemberként, 21 évesen írta a művet – mondta a rendező, hozzátéve, hogy a drámaíró Petőfi szélesebb spektrumra helyezi őt, mint szerzőt. 

– A költőfejedelem és a nagy szabadságharcos fölénk emelkedő szobraként vesszük észre Petőfit, pedig fontosabb lenne, ha művészetén és emberi mivoltán keresztül látnánk őt. Ehhez mindenképpen hozzájárul a darab – vélekedik Pataki András. 

A direktor szerint Petőfi drámai szárnypróbálgatásai azt mutatják, hogy ő ezzel a műfajjal komolyan számolt, amiben talán szintén nagyot alkothatott volna. 

– A színház világával nem csak színészként volt eljegyzett. A színház a nemzeti identitását kereső ország nagyon fontos területe volt. Eszköz, hogy megtalálja útját, a magyar nyelven keresztül kibontsa a hazai irodalom drámai oldalát. Ebben lett volna mit folytatnia Petőfinek – mutatott rá Pataki András .

A darab különleges megoldásokat is igényelt

A Tigris és hiéna ahhoz is hozzásegít, hogy ne a megszokott keretekben gondolkozzunk a színházról. 

– Hosszú ideig a konvencionális színházcsinálás volt jellemző – beleértve a közelmúltat is, amivel nem a saját utunkat jártuk. Petőfi drámája egy üzenet arra, hogy a magyar dráma területén közös gondolkodásra legyünk képesek. Ahogyan ebben a konfliktusos műben a jelenkorra is érvényes történeti reflexió van, ugyanúgy szüksége lenne a mai színháznak a korra érzékenyen reagáló, élő magyar drámára – világított rá a rendező, hozzátéve: a darab semmilyen szempontból nem nevezhető konvencionálisnak, hiszen egy balladajellegű megszólalásokkal teli különleges sűrítmény, melynek 70 percében nincs egy felesleges akció vagy mondat. 

– Nem realisztikus színházcsinálásra törekedtünk, ezért az előadások döntő többségét meghatározó realista jellegű előadásmóddal szakítottunk. 

Ez egy költői színház, számos stilizált elemmel és tradicionális hatásokkal. Ilyen például az ütőshangszer alkalmazása, ami az emelkedettség irányába hat. Itt nem fejlődő jellemek, hanem erős, egymással ütköző színek, karakterek vannak, és a cselekmény maga tartja fenn az izgalmat – mondta Pataki András. 

A különleges dráma különleges megoldásokat is igényelt. Az egyes jeleneteket hét, gondolatiságában és szövegében a jelenethez illő Petőfi-vers választja el egymástól, és különleges szerepet kap a műben a zene is, erősítve a darab költőiségét. 

Üzenet a mai korunknak

Pataki András szerint a dráma korunknak is érvényes üzenetet hordoz. 

– A történet szembesülés a történelmünk adott pillanatával, ami aztán gyakran ismételte magát, hiszen a hazai történelem bővelkedik a vérgőzös történésekben. A hatalomhoz fűződő vágyak, aggodalmak, viszonyok – kinek ami jut vagy jár – nem változtak semmit, ebből a szempontból is érvényes a darab napjainkra. A történelmi szembesülés nyertese lesz az értő közönség. A Petőfi előtti főhajtáson túl izgalmas, a koszorúzási ünnepségek protokollján túlmutató találkozást jelent a költővel a nézők számára – mondta a direktor, aki reméli, hogy a Petőfi 200 keretében utazhat is a darab. 
Predszlávát, Borics anyját, a címben szereplő hiénát Csapó Virág alakítja. 

– A hiénáról tudható, hogy dögevő. Az általam játszott karakterre ez annyiban igaz, hogy kitervel és másokkal megoldatja a dolgokat, aztán mások hátán gyalogol előre. Ez nem feltétlenül a nőiségéből, sokkal inkább a rafinériájából fakad. Mindenkit, gyereket, férjet, szerelmet, családtagot is felhasznál arra, hogy hatalomhoz jusson, mert számára az a legfontosabb – mondta megformált karakteréről a színésznő, akinek jótékony kihívást jelent eljátszani az asszonyt. 

– Nemcsak azokat a szerepeket szeretem, amik pofon csapnak, annyira illenek hozzám, hanem keresem a kihívásokat. 

Predszláva eljátszása a komfortzónából kibillenő színészi állapot, ami nagyon izgalmas. Szeretem azokat a szerepeket, melyek hatására olyat kell előbányásznom magamból, amit vagy nem vagy nagyon rég használtam. Alapvetően az öröm, a boldogság nem létezik ebben az asszonyban, sőt, egy mosoly sem, és ez érdekes tapasztalás volt – mondta Csapó Virág, aki szerint a dráma a hatalom iránti örök vágyról mesél. 

– Akármilyen korban élünk, mindig vannak olyan emberek, akik bármit megtesznek a hatalomért. Korábban sokkal többet fegyverrel, ma már inkább szóval – vélekedett a művész. 

A színdarab szerves része a zene

A különleges színdarab szövetének szerves része a zene, amit Horváth Kornél Kossuth-díjas ütőhangszeres előadóművész ad elő. Maga komponálta a mű zenéjét hagyományos és speciális elektronikus ütőhangszerekre. A magyar fülnek szokatlan, páratlan ritmusok kerülnek előtérbe, ami a feszültség fokozását szolgálja, és jól kifejezi a darab tragikus voltát. Mint fogalmazott, új élmény volt egy színházi közösség részeként alkotni. Egészen más helyzetek születnek a társulatban, mint például egy zenekarban, nagyon sokfelé kell figyelni, de az első pillanattól kezdve megtalálta az összhangot a társulattal. 

A dráma premierje pénteken lesz a Kelemen László Kamaraszínházban.