Petőfi-relikviákból nyílt kiállítás Kecskeméten

Pénteken tartották a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében rendezett kiállítás megnyitó ünnepségét. Mint elhangzott, Székely Gábor tizenkét évesen rendezte első kiállítását a fülöpszállási iskolában, és élete során eddig közel hatezer, Petőfi Sándorhoz valamilyen módon köthető emléket, relikviát gyűjtött össze, melyek jelenleg Kunszentmiklóson tekinthetők meg. Eddig számítása szerint közel százezer látogatója volt hatalmas gyűjteményének. Kecskemétre, a Katona József Emlékházba is sok érdekességet elhozott, így például látható Petőfi első nyomtatásban megjelent verse, A borozó is, amely a kor legjelesebb szépirodalmi és tudományos folyóiratában, az Athenaeumban látott napvilágot 1842 májusában – a költő ekkor még Petrovics Sándorként írta a nevét. 

Egy János vitéz társasjáték mellé a mű 1909-es bécsi bemutatója apropóján készült porcelánfigurák kerültek a vitrinbe, 

emellett számos festmény, szobor és emléktárgy gazdagítja a kiállítást, mely ugyan csak egy teremben kapott helyet, mégis jó metszetet ad a költő életéről és a körülötte kialakult kultuszról.
 

– Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak a jelentőségét, ahogy a magyar nép emlékezett rá, és ahogy művészek sokaságát megihlette. A magyar történelemben minden forradalmi gondolatnak, szabadság utáni vágyakozásnak a kiindulópontja volt – mondta beszédében dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester, aki kiemelte az emlékház és a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület által végzett fontos munkát is.
 

– A Petőfi-kultusz tárgyai nem halott tárgyak, hanem élő, lüktető erő. Megszólít, vezet, be a belső terekbe, a templomba, ott az áhítatos belső csendben beszél nekünk egy szebb világról ez rengeteg élő tárgy – fogalmazott beszédében Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós korábbi polgármestere.

– A költő és a nemzeti hős kultusza szinte az eltűnésével egy időben elkezdődött, de a széleskörű és nyíltan vállalható Petőfi-kultusz és ismeretterjesztés a kiegyezés utáni évekre tehető. 

A kultusz és annak hangsúlya a különböző kurzusoknak megfelelően időről időre változott. Azok a települések, ahol a helyi vezetés a legkorábban felismerte Petőfi felvállalásában az identitásteremtés lehetőségét, a mai napig élen járnak a hivatalos Petőfi-kultusz terén, és ezt a későbbi kutatások sem rendíthették meg – erről már Székelyné Kőrösi Ilona történész, a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület elnöke beszélt.
 

– Sok településnél láthatjuk, hogy komolyan építenek az irodalmi hagyományokra és kihasználják ezt a lehetőséget a helyi kultúra, identitásteremtés, közösségépítés, oktatás, szórakoztatás, városmarketing, idegenforgalom területén. Petőfi személye és életműve alkalmas minderre – tette hozzá Székelyné Kőrösi Ilona. Azt is hangsúlyozta: Petőfi életművének nagyon sokoldalú megközelítése lehetséges, megszólítható a tudomány és a szórakoztatás eszközeivel egyaránt, minden korosztály számára. Művei közismertek, közérthetőek, nagyon sok emberhez eljutottak és költészete hívószavainak – például szülő, család, szülőföld, haza, szerelem, szeretet, igazság – értékrendje sem avult még el.