Magyar műveket olvastak fel a Széppróza Napján Kecskeméten

A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018 óta ünnepeljük hazánkban a Magyar Széppróza Napját, február 18-án, Jókai Mór születésnapján. 

Kecskeméten az irodalombarátok is tisztelegnek a nagy magyar író és a széppróza előtt. 

A Katona József Emlékház, a Honismereti Egyesület és  a Magyar Irodalmi Társaság helyi csoportja ebben az évben is megrendezte a Széppróza Napját. Az irodalmi rendezvénynek ezúttal is az Emlékház adott helyet. 

Jókai Mór 1925. február 18-án született Komáromban. Élete azonban kötődött Kecskeméthez is. Erről a kapcsolatról szólt Székelyné Kőrösi Ilona történész, a Honismereti Egyesület elnöke az előadásában. 

– „Egész Kecskemét a memóriámban van. ” – mondta Jókai időskorában, ami valóban így lehetett, hiszen sok szállal kötődött a városhoz. Szülei küldték 1842-ben Kecskemétre bölcsészetet és jogot tanulni az Ókollégium épületében működő Református Főiskolára. Azzal indokolták, hogy levegőváltozásra van szüksége, mivel elég vézna, beteges volt. Kecskemétnek pedig jó a levegő volt. A történelemből azonban tudjuk, hogy az ügyvédként dolgozó apjának több kapcsolata is volt a városban élőkkel, többek között Sárközyékkel – mondta Székelyné, majd különböző korabeli cikkekből idézett.

Jókai Mór sok családdal állt kapcsolatban Kecskeméten. Gyenes Mihálynéknál lakott, ahol Gyenes Pali volt a szobatársa. Jókai barátja, Petőfi Sándor is megfordult Gyeneséknél, egy ottani Pál névnap ihlette Petőfi Pál Napkor versét. Szoros kapcsolatban állt még Muraközy Jánossal, aki osztálytársa volt. Együtt vívtak, sportoltak szabadidejükben. A híres festővel később is tartotta a kapcsolatot. 

– A kecskeméti események, barátok, tanárok Jókai regényeiben is visszaköszönnek. Példaként mondhatnánk Muraközy Jánost, akiről több délceg katonaembert is megalkotott, vagy a Muraközy család Mária-kápolna közeli birtokát, mely szintén az egyik regényének helyszínét ihlette – tette hozzá a történész.  

Jókai kecskeméti kötődései közül kiemelhetjük Lestár Péter polgármestert is, akinél többször járt Jókai. Egyik híres találkozójuk 1888 októberében volt még a régi városháza épületében. További érdekességeket is megosztott Székelyné.

– Jókai nevezte városunkat a „puszták metropoliszának”, mely méltó dicséretként hangzott. Szintén híres mondata volt: „Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát második szülővárosomnak, mert valóban szellemi énemet e város szülte"

– zárta sorait Székelyné Kőrösi Ilona, történész.

Az előadás után a résztvevők Jókai és más hazai írók, költők műveiből olvastak fel. Többek között dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester is, aki felvezetőjében elmondta, pályáját magyar tanárként kezdte, ezért is fontos számára az irodalom.