Galériával

2022.01.26. 06:45

Izgalmas stílusutazásra hív a Kecskeméti Nemzeti Színház új családi musicalje

Élő szereplők, maszkos figurák, emberszabású bábok és modern dalok egyvelege teszi egyedivé a szerdán debütáló Rigócsőr király mesés családi musicalt. A Grimm testvérek történetéből húsz éve készült magyar átirat, amit Sipos Imre rendező, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház prózai tagozatának vezetője egy izgalmas stílusutazás keretein belül álmodott színpadra. A darab kulisszatitkairól Sipos Imrével beszélgettünk.

Bajáki Zsanett

Fotó: Kaszner Nikolett

– Hogyan lehet jól történetet mesélni a mai gyereknek?

– Azt gondolom, hogy a gyerekeknek ugyanúgy kell mesélni, mint a felnőtteknek, de a gyerekközönség végtelenül őszinte, nem lehet nálunk mellébeszélni. Rövid időre fogadják el, ha nem éri őket impulzus. Ha le akarjuk kötni őket - főleg ebben az iszonyatosan gyors világban -, akkor állandóan stimulálni kell az érdeklődésüket. Ebben van segítségünkre a téma, és ennek a vizuális, akusztikus színházi megformálása. A Rigócsőr király eredeti története egy Grimm-mese, aminek magyar szerzők nagyjából 20 éve elkészítették a zenés színházi átiratát, szerepel benne többek között Szöged király és Kassa hercegnő is. A gyerekek számára ez a helybéli közelség ad egyfajta kötődési pontot. Mivel a nemzetközi történetből kicsit hazai lett, ez meghatározza a zenei stílust is. Sok népzenei elemre épülő betét van a műben, miközben a mai modern musicalek védjegyeit is hordozza, tehát a raptől kezdve a legizgalmasabb stílusokig, minden megtalálható benne. Színpadilag jól énekelhető, táncolható, fülbemászó dallamok csendülnek fel.

– Hogyan került a repertoárba ez a mese?

– Amikor húsz évvel ezelőtt az eredeti darab megszületett, kiadták a CD változatát és kaptam egy példányt. A fiaim akkor voltak óvodások és éveken keresztül szólt nálunk a Rigócsőr király, minden betűjét tudom, együtt énekeltük a kocsiban. Aztán a Miskolci Csodamalom Bábszínházban felajánlották, hogy én válasszam ki, amit szívesen megrendeznék, nekem pedig azonnal beugrott a Rigócsőr király. Az eredeti mű egy kétfelvonásos nagy családi musical tánckarral és énekkarral, de nyilván a bábszínházi változatot meg kellett húznunk. Az előadásnak olyan jó visszhangja lett, hogy azóta is játsszuk, több száz lement már belőle. Amikor tehát jött a felkérés a Kecskeméti Nemzeti Színház részéről, hogy a Rigócsőr királyt rendezzem meg, akkor vissza tudtam nyúlni ehhez a bábszínházi szövegkönyvhöz. Mivel az idő és a lehetőségek kötnek bennünket, ezért eldöntöttem, hogy olyan formát választok, ami vegyíti az élőszínházat, a bábszínházat és a maszkos játékot.

– Hogyan képzeljük el ezt?

– A történet egyik síkján bábuk kommunikálnak, a másikban élő emberek, a harmadikban pedig maszkok mögé bújnak a szereplők, így létrejön egy játék azzal, hogy mikor mutatjuk meg a valós énünket és mikor takarjuk el. Számomra egy nagyon izgalmas színházi kísérlet, hogyan lehet ezt a háromféle módot vegyíteni, a színészeknek pedig új feladat és néha idegen terep. A darab további különlegessége, hogy nem hagyományos bábokról van szó, hanem embernagyságúak, amiket úgy kell elképzelni, hogy a lábuk maga a színész lába, viszont a színész feje helyett van egy másik fej, illetve egy kéz, amit mozgat, így a szereplő szinte eggyé válik a bábbal. Ez persze a színészektől is komoly felkészülést vár, volt, aki hazavitte a bábot, hogy gyakoroljon vele. Horváth Alexandra, aki a főszereplő királylányt játssza bábszakon végzett, így lehetett rá számítani, hogy segíti a tanulásban a kollégákat. Ezáltal a próbafolyamatnak lett is egy kis műhely hangulata.

– Mire számítsanak a nézők?

– Ha röviden kellene összefoglalnom, akkor a Rigócsőr király egy hatalmas és izgalmas stílusutazás a különböző színházi nyelvek között, ami a színészeknek és a gyerekeknek is egyaránt örömet okoz. A díszlet, a zene, a tánc, az élő szereplők, a bábok, a maszkok és a helyszínváltások olyan dinamikussá teszik ezt a családi musicalt, hogy korhatár nélkül mindenki jól fog szórakozni. 

Vendégszínészek is debütálnak

Ondrik herceg szerepében Mucsi Kristófot láthatja a közönség, aki ezzel az előadással debütál a Kecskeméti Nemzeti Színházban. 

– Egy mesét ugyanolyan komolyan kell venni, mintha felnőtt prózai darabban játszana az ember – vallja a színművész. - Sőt úgy gondolom, hogy sokszor több munka van egy zenés előadás elkészítésében, mint a prózaiban, több koncentrációt, figyelmet igényel. Szeretem a musicaleket, vonz is ez a terület, bár a tánc nem az erősségem, nehezen jegyzek meg koreográfiákat. A darabban Ondrik herceget játszom, aki reménytelenül szerelmes Ibolykába. Jó dolog gyerekeknek játszani, mert nagyon lelkesek és őszinték, felemelő, hogy milyen sok energiát és visszajelzést kap tőlük az ember. 

A Rigócsőr király premierjét január 26-án 15 órakor tartják a Kecskeméti Nemzeti Színházban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!