Negyvenéves múltját ünnepelte a kiskunmajsai múzeum

– Egy vidéki, ám korántsem provinciális gyűjtemény négy évtizedes fennállását ünnepeljük. Ez a kivételes gyűjtemény a település múltja mellett a modern magyar művészet két jeles alakja, a névadó, helyi születésű Konecsni György és az itt letelepedett Járitz Józsa emlékét is őrzi és teszi élővé az újabb nemzedékek számára – mondta ünnepi köszöntőjében Kassai Hajnal.

Az Em­beri Erőforrások Minisztériuma Múzeumi Főosztályának főosztály­vezetője hangsúlyozta: köszönhető mindez a közjó iránt elkötelezett helyi polgárok, élükön dr. Vedres Ferenc és felesége értékmentő öntudatának.

– A múzeum története egyúttal maga is kordokumentum. Kényszerszünettel terhelt kezdeti éveit a diktatúra enyhülő, de még érzékelhető szorítása határozta meg, ami ellenőrzött keretek között már teret engedett az alulról jövő kezdeményezéseknek, de ezeknek gátat is szabott, ha a hatalmi érdekeket veszélyeztetve érezte – emlékeztetett többi között Kassai Hajnal.

Kiemelte továbbá, hogy az alapítók bátorságát mutatta, hogy az első időszaki kiállításon a legendás korondi fazekasmester, Páll Antal munkáit mutatták be akkor, amikor Erdélyre a falurombolási tervek fenyegető árnyéka borult, itthon pedig még nem volt divatos arról beszélni, hogy az államhatárokon túl is élnek magyarok.

– Az otthon nem pusztán lakóhelyet jelent, hanem érzelmi kötődések, személyes kapcsolatok és közösségi élmények finom hálózata, a hagyomány megélése és továbbadása alakítja ki a szülőföld megtartó, messziről is hazaváró erejét.

Úgy hiszem, a kiskunmajsaiak megmutatták, nemcsak szeretik szülőföldjüket, hanem értékeiket is ismerik és megbecsülik

– fogalmazott Kassai Hajnal, aki ígéretet tett arra, hogy továbbra is megadnak minden támogatást a gyűjtemény fejlődéséhez, amelynek nem titkolt célja, hogy idővel múzeummá váljon.

A helybeliek által mindig is múzeumnak hívott értéktár legendás évtizedeit elevenítette fel Kozma Huba, a gyűjtemény nyugalmazott vezetője és Csík Antal egykori gyűjteménykezelő. Kozma Huba felidézte a személyes sorsokba is belegázoló, durva pártállami beavatkozást, amikor 1985-ben bezáratták a múzeumot.

– Az intézmény története során ez volt a „legemlékezetesebb” esemény, amely azt érzékeltette, hogy azok, akik látszólag egy ártatlan eseménnyel foglalkoznak, a múltjukkal, és akik arra törekszenek, hogy annak a településnek, ahol élnek, rekonstruálják a múltját, az bizony akár bűnnek is számít akkor, hogyha mindig mindenről elmondják a véleményüket – mondta Kozma Huba, aki hozzátette:

a gyűjtemény történetének legszebb időszaka az volt, amikor egy intézményként működhetett a Pongrátz Gergely által létrehozott, mindmáig egyetlen magyarországi 56-os múzeum­mal.

Pap Eliza, a gyűjtemény jelenlegi vezetője hangsúlyozta: az utódoknak és az örökség fenntartójának, a város önkormányzatának a múzeumalapítók és a múzeumgyarapítók élete példaértékű kell legyen.

Mesekönyv is emlékeztet a históriákra

A helytörténeti rendezvényen mutatták be Császár Levente író Mayossa című mesekönyvét, ami a terület egykori birtokosai, a Mayossa család legendáit is feldolgozza. Az intézmény az emléktárlat mellett több rendezvénnyel is kapcsolódott a Múzeumok Őszi Fesztiválja sorozathoz. Október 9-én várostörténeti sétára várják az érdeklődőket 14.45 órára a gyűjteményhez. Október 16-án délutánra lovas- és kerékpáros túrát hirdettek a majsai határba. Múlt századi némafilmeket vetítenek élő zongorakísérettel október 22-én 17.30 órától a gyűjteményben, ahol november 5-én Nagy Gábor néprajzkutató tart előadást a pásztorok zenei kultúrájáról.