Kecskemét

2021.07.04. 11:25

Modernizálták és kibővítették a gyűjtemény állandó tárlatát

Kívül-belül megújult a Kecskeméti Katona József Múzeum Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjteménye. Harminchat év után az állandó tárlatot modernizálták és bővítették. A látványban gazdag, történelmi ritkaságokat felvonultató kiállítási anyagot az érdeklődők először a Múzeumok Éjszakája keretein belül láthatták.

Sebestyén Hajnalka

Mészáros Ágnes örömmel mutatta be az orvos- és gyógyszerészettörténeti gyűjtemény megújult állandó tárlatanyagát

Fotó: Bús Csaba

A belváros szívében, a régi polgárházban kialakított orvos- és gyógyszerészettörténeti gyűjtemény 1985 júniusában nyitotta meg kapuit. Lóránd Nándor gyógyszerész és dr. Réthy Aladár laboratóriumi főorvos magángyűjteményéből állt össze az állandó tárlat anyaga, mindkét szaktekintély hosszú éveken át gyűjtötte a régi orvosi és patikuseszközöket, -bútorokat.

A Katona József Múzeumhoz tartozó gyűjteményt a kezdetektől Mészáros Ágnes vezeti, aki előtte a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban dolgozott néprajzosként. A kiállítás az elmúlt harminchat évben alig változott, így időszerűvé vált a megújítása. A munkálatokat pályázati támogatás tette lehetővé.

– Állandó tárlatunk harminchat éven át változatlanul állt a látogatók előtt.

Újragondoltam az egészet, a kiállított tárgyak nagy része megmaradt, de több új is helyet kapott, például Bellér Ferenc fül-orr-gégész és Ábrahám Ferenc fogorvos hagyatéka, valamint Ittzés Mihály zenepedagógus különleges, témához kapcsolódó képeslapjai jóvoltából.

Az országos hírű Pazirik Kft. grafikusa, Rádi Annamária segítségével az egész tárlatot interaktívvá tettük, installációkkal, információs érintőpanelekkel, infografikákkal. Az eredmény egy letisztult, világos, klasszikusan egyszerű, egyben modern és látványos kiállítás – árulta el Mészáros Ágnes, aki a tárlat kurátora is egyben.

Az Ars medicinae – A gyógyítás művészete című kiállításban négy terem a gyógyszerészettörténetet, egy pedig az orvostörténetet mutatja be. Új témákkal bővült a régi tematika, bemutatásra kerülnek a gyári gyógyszerek, az illóolajok, a gyógyszerreklámok. A tárlaton nagy hangsúlyt kap a helytörténet egy sajátos szelete, a kecskeméti patikák, gyógyszerészek és orvosok megjelenítése.

Mészáros Ágnes a Múzeumok Éjszakáján tárlatvezetést is tartott.

– A bejáratnál a hartai Isteni gondviselés patika (1894) berendezett bútorának látványa fogadja a látogatókat, valamint a gyűjtemény két alapítójának, Lóránd Nándor és dr. Réthy Aladár fényképes tablója. Az első teremben a kecskeméti patikák mutatkoznak be. A Szentháromság patika és a Megváltó gyógyszertár fennmaradt bútorait berendeztük, középen egy vitrinben láthatók a 18. századi edények, a Mátyás király és a Szentlélek patika relikviái. Érintőképernyőről megismerhetik a 11 régi, 1950 előtt működött patika és a gyógyszerészek fényképeit, térképeken a helyszíneit – sorolta, majd áttért a következő termek bemutatására.

Mészáros Ágnes örömmel mutatta be az orvos- és gyógyszerészettörténeti gyűjtemény megújult állandó tárlatanyagát
Fotó: Bús Csaba

– A második teremben a gyógyszerkészítés eszközeiből mutatunk be válogatást, képes gyógyszerreklámokat lapozhatnak a Dr. Wander és a Bayer gyógyszergyár termékeiről. Tablettát is készíthetnek a látogatók cukorporból, amit maguk porítanak majd kristálycukorból. A reklámtematika átnyúlik a harmadik terembe is, világítós dianézőn Jan Havickszoon Steen holland aranykori festő A kuruzsló és A beteg asszony című képeinek részleteit nézegethetik az érdeklődők az amsterdami Rijksmuseum jóvoltából, engedélyével. Emellett a gyógyszerészeti alapanyagokat, homeopátiás gyógyszerkészleteket és egy kis szekrénykében a gyári gyógyszereket helyeztük még el. Meglepetésként illóolajokat is szagolhatnak vendégeink. A negyedik teremben orvostörténeti emlékeket helyeztünk el, dr. Ábrahám Ferenc berendezett fogorvosi szekrényét, dr. Bellér Ferenc fül-orr-gégészeti műszereit, valamint 19. századi rézmik­roszkópokat, sebészeti készleteket, egyéb orvosi műszereket. Érintőképernyőn olvashatók a híresebb 20. századi kecskeméti orvosok életrajzai – fejtette ki részletesen a szakember.

A Múzeumok Éjszakáján a gyógynövények is helyet kaptak, volt gyógyteázó.

Mészáros Ágnesről talán kevesen tudják, de szakmájából, a néprajzkutatásból eredően évtizedek óta érdeklődik a gyógynövények és a népi gyógyítás iránt. Számos tanulmányt és egy könyvet is írt a témában.

Például Székelyvarság népi gyógyításáról, a kiskunmajsai népi gyógyítókról, a kiskunfélegyházi ráolvasókról, a kiskunhalasi hasznos orvosságokról, a kecskeméti cigány gyógyítókról. Jelenleg pedig a kecskeméti népi gyógyítók történetét kutatja.

– Számomra ez hobbi és munka egyben. Nagyon szeretem ezeket a témákat. Az évek alatt többször hitték rólam az olvasók, hogy magam is értek a népi gyógyításhoz, holott én néprajzkutató vagyok, csak nyitott vagyok a gyógynövények, alternatív gyógyítások irányában is – mondta végül mosolyogva Mészáros Ágnes.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!