Újabb bizonyítékokat találtak Szankon a tatárjárás kori mészárlásokra

A tatárok 1241–42-es országdúlásának egyértelmű bizonyítékait találták meg a Kiskun Emlékhely területén található templomhalomnál. A terület egykori lakói kettős körárokrendszert kiépítve igyekeztek ellenállni a mongol hordáknak, amelyek kegyetlenül végeztek mindenkivel. A terület feltárását hamarosan befejezik a megyei múzeum szakemberei, akik megtalálták az életéért küzdő maroknyi közösség halomra gyilkolt tagjainak maradványait. Az egymásra halmozott csontvázak mellől korabeli pénzérmék, ékszerek, csatok és különböző típusú nyílhegyek is előkerültek.

Az egyik védő koponyájába egy alulról kilőtt nyílvessző fúródott, és megtalálták benne egy másik halálos sebet ejtő lövés nyomát is. Mindkét mongol nyílhegy előkerült a csontmaradványból.

Rosta Szabolcs, a megyei múzeum igazgatója szerint tudományos szempontból is nagyon jelentős ez a régészeti lelőhely, aki az erődítésnél előkerült leletek beazonosítására a legkiválóbb hazai szakembereket is elhívta Szankra.

– Az itt feltárt különleges jelenségegyüttes megérdemli, hogy az adott területek szaktekintélyei is részt vegyenek a feltárásban. Bernert Zsolt antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, illetve helyettese, Buzár Ágota antropológus, Nagy Balázs történész, az ELTE tanszékvezetője, a korszak szakértője, valamint Laszlovszky József régész, a CEU és az ELTE professzora is eljött a tatárjárás kori erődítés feltárásának helyszínére – mondta el Rosta Szabolcs, aki szerint a Szankon feltárt esemény azért is ritka, mert egy adott történelmi pillanatot sikerült egészen pontosan beazonosítani. Mint a feltárás vezetője hozzátette: az ásatások kezdetekor még nem sejtették, hogy Szankon egy ilyen erődítésre bukkannak, amelyhez hasonlókból azóta már több mint százat tudtak beazonosítani. Mindezek bizonyítják, hogy kemény ellenállásba ütköztek a mongolok, akik maguk is nagy háborúként jegyzik a 780 évvel ezelőtti hadjáratukat.