kultúra

2021.03.14. 20:00

Kiskőrös múltját kutatja Turán István helytörténész

Egy olyan városnak, mint Kiskőrös, nagyon jelentős lehet az a fotókból, dokumentumokból álló öröksége, amelyek a családoknál vagy a leszármazottaknál találhatók. Turán István helytörténész ennek az összegyűjtésén, rendszerezésén fáradozik.

Barta Zsolt

Turán István történész a Kiskőrös újratelepítésének 300. évfordulójára készült méretes – 560 oldalas, nagy alakú –, jól szerkesztett, színes helytörténeti kiadvány egyik szerzője és szerkesztője. Az olvasó azt gondolhatja, hogy egy ilyen könyv után nem sok olyan történet van, amely még lejegyzésre szorul. A történész nem osztja ezt a nézetet. Mint mondta, több ezer olyan fotó és ezekhez fűződő történet rejtőzködhet a családi archívumokban, amelyeket megérné átkutatni. A közel­múltban például egy olyan idős asszonnyal vette fel a kapcsolatot, akinek a fényképalbumában olyan érdekes képek rejtőznek, melyeket érdemes lenne digitalizálni.

Kiskőrös fotókkal illusztrálható története kronologikusan ma még hézagos.

Turán István abban bízik, hogy előkerülnek olyan negatív filmtekercsek, amelyek esetleg használhatóak, esetleg a régi házak padlásán fellelhetőek olyan porosodó, sárguló képek, amelyek digitalizálhatóak. Mint mondta, Kecelen Kiss Csabánál nagyon sok fotó található a városáról. A jól ismert gyűjtő – akinek a településéről fényképes kiadvány jelent meg – azt mondja, hogy Kecelt alaposan körbefényképezték az elmúlt évszázadban.

Kecelhez hasonlóan Kiskőrösön is rengeteg felvételnek kell még rejtőznie. A 20-as és 30-as évek hiányosak, pedig abban a korban volt a Petőfi-szobor avatása, illetve akkor tartották a Petőfi-centenáriumot is. A legtöbb kép az 50-es évektől kezdve fellelhető a településről. Kiskőrös 1973. január 1-től város újra, ez az időszak például egy kiválóan dokumentált korszak.

A Petőfi 200. évforduló szervezőbizottságában ugyan nincs helytörténész, de Turán István a hiányzó történeti eseményeket dolgozza fel ezekben a hetekben tanulmányok keretében. A munkában akadnak szerzőtársak, például Fodor Tamás, aki nemrég a költő szülőházának a megvásárlásával kapcsolatban tett közzé egy publikációt. A szerzők között van még Bella Tibor is. A helytörténeti digitális folyóiratban ezek az írásaik olvashatóak.

Ezen anyagok hiányt pótolnak – fogalmazott a helytörténész. Olyan levéltári anyagokat dolgoznak fel, amelyek esetében nem kell a terjedelemre olyan szigorúan figyelni, mint egy nyomtatott kiadvány esetében. Az online formában csak a tördelést kell megcsinálniuk, amely úgy néz ki, mint egy 100 évvel ezelőtti újság, és lapozgatós formában található az interneten.

Hogy mennyire látogatott a várostörténeti folyóirat? Egy évben több száz kattintást és oldalletöltést mutat a honlap, amely a 14 ezres kisváros esetében jó számot jelent.

Turán István egyik tanulmányában a nagy Petőfi-szobor történetével foglalkozott. Ez a műalkotás a kiskőrösi főtér meghatározó látványossága. Leírta, hogy Köllő Miklós Petőfi-szobra Segesvárról 1916-ban került Budapestre, a románok elől menekítették, majd néhány évvel később Kiskunfélegyházán állították fel az ereklyejellegű műalkotást. Turán István elmondta, hogy Kiskőrös nem rendelkezett olyan anyagi lehetőségekkel, mint Kiskunfélegyháza, illetve jobb is volt a nagyobb település lobbiereje, ezért ott helyezték el a szobrot 1922 októberében.

Korábban az ércöntődében várt a sorsára. Előbb a Gellért-hegyen kívánták felállítani, majd a Petőfi Társaságnak volt egy felhívása, miszerint méltó helyet kellett találni a műalkotásnak. Előbb Kiskunfélegyháza, majd néhány nappal később Kiskőrös jelentkezett érte. Félegyháza követet is küldött a társasághoz 50 ezer koronával, a múzeumuk költségeinek támogatására, és megígérték, hogy kifizetik a szobor felállítását, illetve azt, hogy ha visszakerülne Erdély, akkor vagy visszaadják a szobrot, vagy egy ugyanolyan műértékű alkotással kárpótolják az ottaniakat.

A Petőfi Társaság javasolta, hogy Félegyházáé legyen a szobor, mivel a világ első Petőfi-­szobra Kiskőrösön található. Az egészalakos kiskőrösi Petőfi-szobrot négy évvel később állították fel. Közben a helyiek országos jelentőségű Petőfi-centenáriumot rendeztek 1922. december utolsó napján, ennek a történetét gyűjti és dolgozza fel most a hely­történész.

Turán István a városi könyvtárban külön helyiségben dolgozza fel a folyamatosan érkező dokumentumokat
Fotó: Barta Zsolt

A magyar olimpia mellett kardoskodott

A Kiskőrös Múltjából webes kiadvány legutóbbi számában Fodor Tamás az egyik helyi országgyűlési képviselő, Muzsa Gyula gyógyszerész, nemzetközi tekintélyű sportvezető történetét dolgozta fel. Ő mintegy 12 nyelven beszélő, művelt ember volt, aki az első világháború előtt sokat küzdött azért, hogy Magyarország rendezhessen olimpiát. Elkövetett azonban egy súlyos hibát: idős korában – 82 évesen – 1944 őszén, mint országgyűlési korelnök, megnyitotta az akkori nyilas parlament ülését. Börtönbe zárták, ott is halt meg 84 éves korában.

Muzsa Gyula atlétikában, úszásban, evezésben és teniszben jeleskedett, és az akkoriban elterjedő labdarúgás egyik fő támogatója volt idehaza. A középiskolai testnevelést taglaló ankéton 1908-ban a tornászattal szemben a futball mellett tört lándzsát, amelyet „a jövő Magyarország nemzeti játékának tartott”. Az 1904-es Saint Lous-i olimpián a delegáció tagja, az 1906-os athéni nemzetközi játékokon a magyar csapat hivatalos vezetője volt.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!