Miért nem volt vörös csillag Kecskemét címerében?

A rendszerváltás helyi és országos eseményeinek kíván emléket állítani a nagyméretű installáció, amelyet a „30 éve szabadon – Amit lebontottunk…” projekt keretében állított fel Perfect Média Kft. A cég ügyvezető igazgatójától, Lestár Pétertől megtudtuk (azon kívül, hogy a 19. századi neves kecskeméti polgármesternek nem leszármazottja): egy éve nyerték el a pályázatot, hogy hasonló oszlopokat vigyenek el összesen tizennyolc hazai nagyvárosba, ám a koronavírus járvány keresztülhúzta terveiket, és tavasz helyett csak októberben tudták elindítani a megvalósítást. Kecskemét a tizedik helyszín a sorban.

Az installáció korabeli fényképekkel és rövid, érdekes szövegekkel villantja fel 1989-90 kecskeméti és országos történéseit. Így elolvashatjuk az első szabad kecskeméti önkormányzati választás eredményeit, megtudhatjuk, hogy összesen 116 vasúti kocsiban szállították el felszerelésüket a kivonuló szovjet csapatok, és hogy még ekkor is 44 darab T-64-es harckocsi állomásozott a hírös városban. De érdemes végigfutni a kecskeméti Lenin-szoborról szóló sorokat is, melyből többek között kiderül, hogy vállalkozó szellemű fiatalok zsíros kenyeret helyeztek a népvezér város felé mutató kezébe, vagy poroltót szereltek a hátára… Az oszlop egyik oldalát teljes egészében az országos eseményeknek szentelik, megemlítve például

Nagy Imre újratemetését és a taxisblokádot is.

Az ünnepélyes átadón kedden tartották, dr. Salacz László országgyűlési képviselő is részt vett rajta. Lestár Péter köszönetet mondott Hajagos Csabának, a Katona József Múzeum történész-muzeológus munkatársának a helyi összeállítás elkészítésében nyújtott segítségért. Hozzátette, ami az oszlopon szerepel, nyomtatásban, újságformában is megjelent, a Népszabadság egykori betűtípusával, és 1500 példányt juttatnak el belőle a kecskeméti középiskoláknak, hogy a diákok jobban megismerjék a város közelmúltját. A program kivitelezője megnyugtatásul azt is közölte, hogy a január 31-ig az Agóra előtt álló oszlopot nem boríthatja fel még egy nagyobb szél sem, mert 3,6 tonna súllyal van rögzítve.

László Bernadett történész, a Terror Háza Múzeum munkatársa, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány képviselője hangsúlyozta:

a 30 éve szabadon emlékév legfontosabb feladata a rendszerváltoztatás eseményeinek felidézése

– mindazoknak, akik átélték, de szeretnék a fiatalokhoz is közelebb vonni, hiszen a középiskolákban nemigen jut idő a tanítására. Mint mondta, a mostani járványos időszakban talán egy ilyen installáció a legjobb módja annak, hogy a járókelőket megállítsák és kis történelmet csempésszenek a napjukba.

Dr. Szeberényi Gyula Tamás örömét fejezte ki a szabadtéri kiállítás és az újság miatt is. Felidézte, hogy öt évvel a rendszerváltás előtt a szülők még óva intették a gyerekeket, hogy politikai kérdéseket az iskolában szóba hozzanak, őt sorkatonaként 1986-ban még tömegoszlatásra képezték ki.

– A rendszerváltás heteiben már látszott, hogy másfél éves folyamat végén békés átmenettel tudunk a szabad világba érkezni, de pár évvel korábban ez egyáltalán nem volt annyira nyilvánvaló. Én fiatalemberként elképzeltem egy újabb '56-ot is – fogalmazott. Szeberényi Gyula Tamás kiemelte azt is, hogy a nagyvárosok között Kecskemét sok szempontból kedvezőbb helyzetben volt. Ez például olyan szimbolikus dolgokban is megmutatkozott, hogy a Lenin-szobrot nem a központban, hanem egy kevésbé forgalmas téren állították fel, és

Kecskemét volt az egyetlen, amelynek címerében nem volt ott a vörös csillag.

– Mondjuk ennek heraldikai oka is lehetett, a vörös mezőn nem lett volna érdemes elhelyezni, a kecskére meg mégsem akarták rátenni, mert a fenekén volt a legszélesebb a hely – tette hozzá az alpolgármester, derültséget kiváltva. Végül kijelentette: azt, hogy a város most hol tart, milyen feladatok előtt áll, milyen problémákkal küzd, nagyban meghatározza, „honnan jöttünk és elmúlt harminc évet hogyan töltöttük el”.