2020.10.07. 21:49
Megtartották Sümegi György új könyvének bemutatóját Kecskeméten
Az Országos Könyvtári Napok keretében Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban szerdán tartották meg Sümegi György Lechner Ödön írásai című könyvének bemutatóját. A szerző a ma elő „legnagyobb” Lechner-kutató. Művészettörténészként a hetvenes évektől egy évtizeden át dolgozott Kecskeméten, a megyei múzeumban.
Fotó: Bús Csaba
A részvevőket elsőként Egyediné Gál Erika, a helytörténeti gyűjtemény könyvtáros munkatársa köszöntötte. Kiemelte: az Országos Könyvtári Napok keretében mindig helyet kap a helytörténet, ezúttal a szecessziós épületek, s így Lechner Ödön munkássága előtt tisztelegnek.
A könyv megjelenését a Kecskeméti Városszépítő Egyesület támogatta. Elnöke, Király József elmondta, számukra fontos, hogy támogassák a helyi értékek megőrzését. Lechner Kecskemét századfordulós aranykorában alkotott maradandót, amikor a város az 1867-es kiegyezés után gazdasági lendületet kapott. Ekkor épült fel az 1890-es években az új városháza is, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Hozzátette: nagyon örülnek, hogy megújul a városháza, és régi pompájában ragyoghat majd.
Sümegi Györggyel új könyvéről Kriskó János beszélgetett. Sümegi György elmondta, a könyvben nemcsak Lechner írásaiból, hanem kortársai dokumentumaiból és családja leveleiből is idéz. Úgy véli, ezen írásokat olvasva sokkal közelebbi, valós a jellemrajza, mint az interpretációkban olvasható vélemények alapján. Így sikerült bemutatni a híres építész jellemét, habitusát. A levelekből sok minden kiderül, például, Lechner hogyan viselkedett saját közegében, hogyan jött ki kollégáival, milyen volt a gondolkodása, milyen tervei voltak. Rögtön a könyv elején feleségével való levelezés is olvasható. A szerelmes levelek szintén rámutattak jellemére. Sajnos felesége hamar elhunyt, gyermekeivel magára maradt Lechner.
A beszélgetés során arról is szó esett, hogy felesége halála után Lechner magányosan élt a továbbiakban. Gyakran járt kávéházakba, orfeumokba. Elmondása szerint, az orfeumokba, a táncos lányokat figyelve nagyon sok jó építészeti ötlete támadt.
A könyvből az is kiderül, hogy Lechner népi építészeti motívumok iránt kutatott is, jóval Bartók és Kodály előtt. Például egy kalotaszegi fafaragó munkásságára még 1898-ban felfigyelt, akire később, 1907-ben Bartók és Kodály is. Az általa tervezett épületeken megjelennek a népi motívumok, és előszeretettel használt kerámia alapanyagokat, melyek könnyebbek voltak, és jól állták az időjárást is.
Lechnerről a nemzetközi vélemény is jó volt, és a kortársai is zömében elfogadták. A könyvben több kortársa véleménye helyet kap. Sümegi György azokat mutatja be, akik nem szakmai pályatársai voltak, hanem más alkotói pályán mozogtak. Például írók, költők. Így Krúdy Gyula és Molnár Ferenc is olvasható. Úgy gondolta, az építészeket a szakmai féltékenység elvakíthatta, és nem valós véleményt mondtak róla.
Bemutatták a Lechner Ödön írásai című könyvet
Lechner eleinte sok megbízást kapott tervezésre, főként Pártos Gyulával közösen, később azonban jelentősen lecsökkentek a felkérések. Volt több olyan terve, ami végül nem valósult meg. Ilyen például a kecskeméti Víztorony. Ugyanakkor a kőbányai templom tervét Amerikában használták fel.
Sümegi György a beszélgetés végén leszögezte: Lechnerben talán lehetett keserűség a meg nem valósult tervei miatt, de akkor is a korszak meghatározó építésze volt, még ha nem is valósult meg minden terve.
