Modernista amatőr művészek rendeztek kiállítást Kalocsán

Nagyon vegyes kor-összetételű és az ország minden pontjáról érkező csapat vett részt a Nicolas Schöffer Gyűjtemény múlt héten rendezett képzőművészeti alkotótáborában, ahol a névadó művészhez illő modernista irányzatokat tanulták és gyakorolták. Az amatőr alkotók munkáiból múlt pénteken rendeztek be alkalmi kiállítást a tábornak otthont adó intézményben.

A megnyitón felszólaló Budai Viktória, a kalocsai kiállítótereket működtető Viski Károly Múzeum művészettörténésze elárulta: a jelentkezők között még olyan is akadt, aki először fogott a kezébe ecsetet, mégis képes volt kiállításra alkalmas művet letenni az asztalra, öt nap alatt. – Teljesen amatőröket hívtunk, szándékosan, mert a modernizmus volt a téma, és azt szerettük volna, ha picit közelebb kerülnek ezekhez az irányzatokhoz, hiszen nem igazán vannak köztudatban – mutatott rá a szerkesztőségünknek nyilatkozó Garamvölgyi Éva festő­művész, a tábor főszervezője.

– A művészettörténet-oktatásban nem igazán kap teret a modernizmus, pedig nagyon könnyen érthető, ezért is éreztük úgy, hogy van értelme egy ilyen tábort megszervezni. Meghirdettük, és végül az építőipari alkalmazottól az orvosig mindenféle életpályáról érkeztek résztvevők, az ország minden tájáról. Budapestről és Szombathelyről is jöttek táborozóink – árulta el.

A festőművész szerint a táborban részt vevő mintegy kéttucatnyi alkotó nagyon élvezte a munkát, bár nehéz volt feloldani a gátlásaikat, és sokat kellett bátorítani őket. Mint elmondta, a néhány nap alatt annyira sikerült fesztelenné tenni őket, hogy nemcsak önállóan, hanem csapatmunkában készült festmény is létrejött – ez központi helyen szerepelt a kiállításon, a maga 50x150 cm-es mé­retével.

Garamvölgyi Éva egyébként gyakorló modernista művészként külön-külön, személyesen konzultált a táborozókkal arról a koncepcióról, amit kitaláltak, de feltétlenül ragaszkodott hozzá, hogy az adott művészeti irányzaton belül készítsenek nagyon egyedi festményt. – Minden naphoz volt egy tematika: impresszionizmus, orfizmus, kubizmus, és persze foglalkoztunk a kinetikus művészettel – mondta a festőművész.

– Azt akartam, hogy mindenáron eresszék el magukat, mindenáron engedjék ki a kreatív fantáziájukat. Olyan gyakorlatokat tartottunk, mielőtt egy-egy képet megcsináltak, ami ebben segítette őket. Minden nap elején volt egy kis felkészítés, hogy miről is szól az adott irányzat, aztán ehhez végeztünk színelméleti gyakorlatot, majd kifejezetten saját műalkotásokat kellett létrehozni – foglalta össze.

Garamvölgyi Éva elmondta, hogy nagyon elégedett a végeredménnyel, mert az amatőr festők nemcsak magukhoz képest alkottak színvonalasan, de akadtak köztük olyanok is, akik már most felvehetnék a versenyt profi modernistákkal, és ez óriási eredmény, amit a tábor előtt remélni sem mert.

Hozzátette: a kiállított húsz-harminc festménynél jóval több született az öt nap alatt, tehát még szelektálni is tudtak az alkalmi tárlatra. A festőművész úgy véli, a szervezők sikerrel teljesítették a küldetést, és „felszabadították” a részt vevő emberek fantáziáját, tudatát, filozófiáját, így nyitottabbá válhattak a modernista irányzatok és a modern eszmék felé.

– Nagyon jó hetünk volt, nagyon jól éreztük magunkat, nagyon sokat nevettünk, és ez is volt a célom. Nagyon büszke vagyok mindenkire – méltatta táborozóit a megnyitóbeszédében a festőművész. Kiemelt egy olyan központi helyen szereplő alkotást is, amin kerek három napon keresztül dolgozott az egyik táborozó. Szerinte még egy profi művész is megirigyelhetné a résztvevők kitartását, lelkesedését, hozzáállását és munkamorálját.