KECSKEMÉT

2020.08.17. 14:00

A nehézségek tesznek kreatívvá

A II. világháború alatt született és korán apa nélkül maradt, így került a nagyszülők szabadságszeretetet belé oltó városába, Duna­patajra. A középiskolában szerepet vállalt az 1956-os eseményekben, ezért évekig megfigyelték és egyetemre sem mehetett. Felcsapott földmérőnek és bejárta az országot. Neveltetése és az országcsavargáson ért hatások nyomán kapta elhívását, hogy megőrizze a magyar népi kultúra értékeit. A hazai animációsfilm-kultúra egyik legjelentősebb alakjának neve és sorsa immár 50 éve összeforrt a Kecskeméti Rajzfilmstúdióval. Az alapító Mikulás Ferenc nyolcvanéves.

Horváth Péter

Fotós: BUS CSABA

– Egyévesen vesztettem el édesapámat, nélküle indultam az életben, de mégis szerencsés vagyok, mert nagyon jó alapokat kaptam. Halála után édesanyámmal és két testvéremmel Szekszárdról Dunapatajra költöztünk a nagyszülőkhöz – kezdte Miku­lás Ferenc visszaemlékezését. A születés után hamar második életkezdet következett a szabadságszerető parasztpolgári városban, ahol életre szóló szellemi és lelki kincset kapott a Kecskeméti Rajzfilmstúdió későbbi alapító-igazgatója.

– Utólag látom, mennyire hasznos volt felnőni ebben a parasztpolgár városban, ahol már gyerekként is érzékelhető volt az ő mentalitásuk, melynek fontos eleme, hogy mindennek megadták a módját és fontosak voltak számukra az élő tradíciók. Minden körülmények között igényesek voltak külsejükre és lelkük tisztaságára, tisztes szegénységben éltek – mondta Mikulás Ferenc és elárulta, hogy egy még fontosabb értéket csepegtettek itt lelkébe: a szabadságszeretetet.

Gyerekkorát végigkövették a vonulások. A második világháborúban született és gyerekfejjel élte át azt, ahogyan az oroszok bevonulnak, vagy ahogyan a repülők vonulnak Budapest felé. A pataji élethez kapcsolódó vonulások voltak a temetések, melyek archaikus szertartások szerint történtek és a háztól a temetőig hosszú, előfordult, hogy 50–60 méteres sorban mentek az emberek. Talán az, hogy ilyen korán találkozott az elmúlással, ösztönözte arra, hogy maradandót alkosson.

És ott volt a Duna, ami szakadatlanul áramlott, vonult. Ezek a vonulások aztán a filmben születtek újjá, ahogy a filmszalag futása nyomán a rajzfilm kockái mozgóképet alkotnak, immár 50 éve.

Az első filmet is ott látta, ami természetesen nem gyerekeknek szóló rajzfilm volt. – Az oroszok beköltöztek a házunkba és két ablak között kifeszítettek egy lepedőt, amire egy tábori vetítővel vetítettek egy propagandafilmet arról, hogy a németek mit garázdálkodnak az orosz földön – mondta és hozzátette, hogy lenyűgöző volt számára első alkalommal mozgóképet látni.

Szabadságvágya 1956-ban nagy erővel mutatkozott meg.

– 56-ban Kunszentmiklóson is megalakult a Forradalmi Bizottság és kerestek egy embert, aki el tudja szavalni a Nemzeti dalt. A kollégium igazgatója ismerte a gondolkodásomat és ő szólt nekem. Nagy tömeg volt a piactéren, miután elszavaltam a verset, felemeltek és a magasba dobáltak az emberek. Miután leverték a forradalmat, Kunszentmiklóson próbáltam részt venni a Márciusban Újrakezdjük mozgalomban. Mindezek miatt el kellett hagynom az iskolát és a települést is. Ezután hiába jelentkeztem egyetemre, nem vettek fel, és még évekkel később is megfigyeltek – idézte fel a forradalom időszakát.

Kunszentmiklós után Nyíregyházán egyfajta büntetőszázadban töltötte le katonaéveit, ahol a hozzá hasonlóan nem megbízható személyek szolgáltak. – Szellemileg nagyon pezsgő, értelmiségi közegbe kerültem, ott sokat tudtam pótolni műveltségben. Ott olvastam el Shakespeare összes színművét, Dante Isteni színjátékát, a modern francia költők műveit – mondta katonaéveiről, ami után földmérőként az országcsavargás időszaka következett.

– Az országcsavargás szociológiai tanulmányútnak is felfogható volt. Minden házba be kellett mennünk, és megismertem a tanyák vidékét is. Nagyon sok olyan értékes népművészeti tárgyat gyűjtöttem ekkor, amiket kidobtak. A pataji hatás és az országjárás során találkoztam hazánk számtalan népi kulturális kincsével. Ekkor egy elhívásnak is tekinthető elhatározást hoztam: szeretném megőrizni és továbbadni mindazt, amit tapasztaltam – mondta a meghatározó élményekről.

A katonaságnál ismerkedett meg Wekerle Sándor unokájával, Biedermann Dénessel, akinek egyik barátja a Bács-Kiskun Megyei Filmstúdióban dolgozott és mondta, hogyha érdekli a filmezés, érdemes megkeresnie Halász Mihályt. Ő segített és elkezdett filmmel foglalkozni.

Elérkezett 1971, amikor a Pannónia Filmstúdió létre akart hozni egy kecskeméti műtermet és kerestek valakit, aki ebben segít. Mikulás Ferenc ekkorra már kellő gyakorlatot szerzett a filmkészítésben ahhoz, hogy jelentkezzen. – Akkor dr. Matolcsy H. György volt a Pannónia vezetője és egy éven át minden szombaton feljártam hozzá Budapestre, és szakmai beszélgetéseket folytattunk. Egy év után megbízott az új műterem létrehozásával és vezetésével – emlékezett vissza.

Szűz területre lépett: senki nem volt, akivel kezdhettek volna. – Ezért keresnem kellett az alkalmas embereket. Pályázatot hirdettem az animációs munkakörökre, amit szétküldtem az ország művészeti iskoláiba. Személyesen mentem el az iskolákba, ahol kerestem az alkalmas fiatalokat, minden jelentkezővel elbeszélgettem. Végül 70 fiatal közül választottam ki a 15 alkalmasnak vélt személyt, akiknek meg kellett szerveznem a képzését – idézte vissza az indulást. Ráadásul a feltételek igen mostohák voltak, kevés eszközük volt, a Kölcsey utcai épületük teteje pedig beszakadt. Ekkor kereste meg az akkori kultuszminisztert, Pozsgay Imrét, hogy megnézze, mit csinálnak a kecskemétiek. Az értékteremtő munkát látva úgy referált, hogy érdemes az új stúdiót támogatni, így Pozsgay Imre adott pénzt a Liszt Ferenc utcai épület megvalósítására.

– A Pannónia Filmstúdió műtermeként kezdtünk, de ők bedolgozó részlegként gondoltak ránk, kevésbé volt fontos számukra az alkotás. Én viszont kezdettől fogva egy alkotóműhelyben gondolkodtam. A stúdió profiljának kialakításakor megkerestem a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportját, hogy a magyar nyelv ősi szépségét és szimbólumkészletét is híven megőrizzük. Ennek eredménye a Magyar népmesék-sorozat – mondta Mikulás Ferenc. Ezt már a világhálóra is feltöltötték, így a világ minden pontján láthatják népmeséinket angol nyelven is. Az epizódoknak immár 150 millió megtekintése van több mint 170 országból, és nagyszerű visszajelzéseket kap a stúdió a külföldi rajongóktól. Aztán következett a Mondák a magyar történelemből és a Mesék Mátyás királyról, ami szintén az értékmentő munka eredménye.

Már gyerekfejjel a Tolnai Világlapját olvasta, melynek az 1900-as évek eleje óta meglévő bekötött példányai ott sorakoztak a család könyvespolcán. Történetei és képei korán felgyújtották a fantáziáját és kinyitották neki a világot. E hatás késztette arra, hogy megcsinálják a Száz éve történt-sorozat 26 részét, de dolgoztak együtt Lázár Ervinnel a Négyszögletű kerek erdő megfilmesítésén és Kányádi Sándorral is.

Elérkezett a rendszerváltás ideje és a Pannónia lejtőre került. Dönteniük kellett – a fennmaradás érdekében a külföld felé fordultak. Ekkor már megvoltak a külföldi kapcsolataik. Először állami vállalat lettek, majd 35 kollégával együtt megvették az állami vagyonrészt és létrehozták a Kecskemétfilm Kft.-t.

– A külföldi tudáscsere jegyében nemzetközi ösztöndíjrendszert hirdettünk, ennek keretében a világ minden tájáról érkeztek ösztöndíjasok, cserébe kértem, hogy tőlünk is kiutazhassanak kollégák cserepartnereinkhez. Ez garanciát jelentett arra, hogy lássuk, mi történik a világban és vigyék a hírünket – emlékezett vissza a rendszerváltás utáni új kezdetről.

Ennek része az 1985-ben elindított Filmszemle, későbbi nevén Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) is, ami a világ különböző részeiről vonzza a szakembereket és a látogatókat, öt földrészre viszi a hazai animációs filmkultúra hírét. Már most készülnek a jövő évi KAFF-ra, ami egybeesik a stúdió alapításának 50 éves évfordulójával.

Mikulás Ferenc hangsúlyozta, hogy a város kezdettől fogva a stúdió partnere, több esetben magáénak érezte a stúdiót és támogatást nyújtott különböző projektek megvalósításában. Segítette őket a Népmese játszótér megépítésében is. Szintén nagyon jó partner a Katona József megyei könyvtár, mellyel együtt teremtették meg a Könyvtármozi-hálózatot.

– Számos kollégám a kezdetektől a stúdió tagja, és az együttműködésünk, szakmai tisztességük révén alakult ki a megtartó szellemi erő, ami mindig jellemezte a közösségünket. Ezek az összetevői annak, hogy még ma, 50 év után is itt vagyunk. Érdekesség, hogy kezdetben a Pannóniának volt itt Kecskeméten műterme, ma nekünk van két műtermünk Budapesten – mondta.

Az elmúlt öt évtizedben három Oscar-díjra jelölt filmben dolgoztak, legutóbb a Medveinvázió Szicíliában című munkában vettek részt, és folytatják a hazai értékeket bemutató munkáikat is: készül a Toldi-, a Városi legendák- és a Magyar szentek vallomásai-sorozat, emellett folytatják a Cigánymeséket.

Mégis hogyan értékeli a stúdióvezető a mögötte álló időt a kerek életforduló fényében?

– Az embert a nehézségek teszik kreatívvá és bizonyos idő után ráébred arra, hogy van gondviselés. Ez azt jelenti, hogy keresni kell a megoldás lehetőségeit, amelyek a gondviselés jóvoltából megérkeznek. Fontos tapasztalatom, hogy az emberek alapvetően jó szándékúak, ritkán találkoztam megátalkodott rosszindulattal, amit Isten­nek hála sikerült elkerülnöm.

Minden napra megtalálom a magam örömét és rácsodálkozom az élet fantasztikus dolgaira. Ha az ember világot lát, rájön, hogy nem kell kishitűnek lennie, mert minél többet lát, világossá válik számára, hogy maga is meg tudja csinálni azt, amit szeretne. Már derű és nyugalom van bennem, és nagyon sokat köszönhetek a családomnak. Sokat segített munkámban első és második feleségem, és nagyon büszke vagyok a gyermekeimre.

Mikulás Ferenc 80 év után sem pihen, folytatja a munkát és terveiben még egy újabb alapítás előtt áll. – Az egyetemhez kapcsolódik majd a Magyar Animáció Háza, ahol interaktív tárlaton mutatjuk majd be a 100 éves magyar animáció történetét. A MOME és a Neumann János Egyetem animációsszakember-képzésének a gyakorlati színhelye a kecskeméti stúdió lesz – mondta.

Nyolcvan éves Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió igazgatója
Fotó: Bús Csaba

Látogatóközpont is a stúdió

Mikulás Ferenc elmondta: a stúdió felemelkedéséhez az is hozzájárult, hogy hosszú távon gondolkodtak, például lemondtak a gyártási költségek egy részéről, cserébe a filmek jogaiért, ami bejött, mert szerény, de fontos és rendszeres kiegészítő árbevételt eredményeznek a Youtube-ra feltöltött filmek és a Magyar népmesék-sorozathoz kapcsolódó ajándéktárgyak értékesítése. Látogatóközpontként is működnek, évente mintegy 6500 ember érkezik a stúdióba.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában