kultúra

2020.06.29. 07:00

Települések múltját írta meg könyveiben a kunszenti Székely Gábor

Újabb könyvekkel örvendeztette meg az olvasókat Székely Gábor kunszentmiklósi helytörténész, magángyűjtő. A kötetekben Fülöpszállás és Kunszentmiklós múltjának legfontosabb történéseit gyűjtötte csokorba a szerző.

Gulyás Sándor

Székely Gábornak arra is volt gondja, hogy a kötetek mindenki számára hozzáférhetővé váljanak

Forrás: PN

Fotó: Mediaworks

Székely Gábor 1947-ben született Budapesten. Iskolai tanulmányait Fülöpszálláson, Kunszentmiklóson, majd a fővárosban végezte. – Fülöpszálláson nőttem fel, a családom, az ismerősök és a teljes falusi közösség olyan szép gyermekkort biztosított számomra, hogy még ma is mosolyogva ébredek, ha rájuk gondolok. Idős rokonaim sokat beszélgettek egymással, én pedig figyeltem, és kíváncsian kérdeztem rá minden apró részletre. Történeteik ma is a fülemben csengenek. Kamaszként már magam jártam utána az érdekesnek tűnő eseteknek, vetettem papírra, hogy megőrizzem az utókor számára. Ebből született meg könyvsorozatom, a Fülöpszállási emlékek – emlékezett vissza a helytörténész.

Székely Gábor felnőttként került Budapestre, ahol már tudatosan kutatta a Felső- Kiskunságra jellemző, népi kultúrához tartozó tárgyakat. Tizenhét éve azonban úgy határozott, hogy a nyugodt öregkort nem tudná máshol elképzelni, mint a Kiskunságban. Lakhelyéül gimnáziumi éveinek színhelyét, Kunszentmiklóst választotta, és hozta létre otthonában a Felső-Kiskunsági Emlékek Házát. Kutatásainak eredményeit folyamatosan publikálta a Redemptio című folyóiratban, majd megszületett két könyve, a Fénylő fekete kő, a Goromba förgeteg című kisregénye, majd a napokban készültek el a Kunszentmiklósi és Fülöpszállási múltidéző című kötetei.

– A most kiadott könyveim egyenként huszonöt-huszonöt tanulmányt tartalmaznak, melyek már megjelentek a Redemptio című folyóiratban. Lényegében ötven olyan történetet tettem közzé, elérhetővé, amely nemcsak a szakemberek, hanem a hétköznapi olvasók számára is csemegét jelentenek. A kiadványok az őskortól kezdve az ezredfordulóig kísérik végig a két település múltját. Az írásokat gazdag képanyag teszi még szemléletesebbé, érthetőbbé – tette hozzá a szerző. Székely Gábor új könyveinek megjelentetését, mivel nem sikerült támogatókat találnia, saját erőből finanszírozta. A szerzőnek arra is gondja volt, hogy a kötetek mindenki számára hozzáférhetővé váljanak, a színes mellett a fekete-fehér változatok is elkészültek.

Székely Gábornak arra is volt gondja, hogy a kötetek mindenki számára hozzáférhetővé váljanak
Fotó: PN

– Rengeteg tennivalóm van, ha erőm engedi, kilenc kötetet szeretnék még megjelentetni. Jelenleg az „Orgovány dalai és nótái 1898” című könyvön dolgozom. Alapja a közelmúltban birokomba került, kézzel írott nótáskönyv, amely 1200 zeneművet tartalmaz. A bőrkötéses könyvecske érdekessége, hogy keletkezésében Molnár Gergely tiszteletes, Makai Mihály tanító és Dankó Pista közreműködése elvitathatatlan. Úgy érzem, ez lesz a legértékesebb munkám. Támogatásra nem igen számíthatok, így egyelőre kérdéses, hogy közkincsé tudom-e tenni az orgoványi csárdában keletkezett, korszakosnak számító zenei kincset – tette hozzá Székely Gábor.

Fénylő fekete kő

Székely Gábor első dokumentumregénye, a Fénylő fekete kő, a fülöpszállási Gudmon család történetét dolgozta fel. A könyv olyan jól sikerült, hogy Andy Vajna filmet szeretett volna készíteni belőle. A rendező halála miatt a terv meghiúsult.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!