Japán űrkutatási konferencián is részt vett az ásványgyűjtő

– A járványhelyzet mennyiben nehezítette meg a helyi ásványgyűjtő kör életét? – kérdeztük a fiatal szakembert.

– A Ráday Múzeumban, a Fuxreiter András Ásványgyűjtő Körben havonta találkozom a tagtársakkal. A karantén idején – sok más körhöz hasonlóan – mi is online-ra váltottunk. Többféle előadást készítettem, melyeket bárki megtekinthetett a tagok közül, sőt, nyitottam a kört és más érdeklődők számára is megosztottam. Az egyik legérdekesebb prezentációm a turmalint mutatta be, mely az idei esztendő ásványa.

– Mindenki nyitott volt az online megoldásra?

– Igen, ami azért is nagy öröm számomra, hiszen a tagtársak jó része az idősebb korosztályt képviseli, de ők is szívesen csatlakoztak a digitális előadásokhoz.

– Mikor térhetnek vissza a személyes találkozókra?

– Pontosat még nem tudok, mivel a körnek a Ráday Múzeum ad helyet, mely még törvényileg nem nyithatta ki kapuit. A nyár egyébként is holt szezon a találkozók szempontjából, így szerintem már csak nyár végén jövünk össze.

– A karantén miatt maradt el fontosabb eseményük?

– Egy mátrai gyűjtőtúra mindenképpen. Ezen utakhoz mindig a tavasz és az ősz a legideálisabb. Igyekszünk pótolni, akár már a nyár végén. Igazából azért nehéz több hétre előre tervezni, mert mindig attól függ, hogy az adott lelőhelyhez kell-e engedély, és ha igen, mennyi idő alatt sikerül azt megszereznünk. Azt azonban szeretném elmondani, hogy jó is történt a karantén idején. A múzeumban kialakítottak számunkra egy ásványcsiszoló műhelyt, ahol a jövőben a tagok szabadidejükben dolgozhatnak.

– A csoportos gyűjtőutak mellett egyéni túrákon is részt vesznek a tagok?

– Igen, többen is, hiszen ezen utakat nem mindenki tudja megfinanszírozni a családi kasszából. Nekem is van több társaságom, amelyekhez egy-egy alkalommal csatlakozom. Így az elmúlt évben öt országban is jártam, és az ásványok mellett másik szenvedélyemnek, az űrkutatásnak is hódolhattam.

– Mennyire mélyen ásta bele magát az űrkutatásba?

– Amatőr szinten néhány éve kezdtem elmélyedni ebben a tudományban. Nagy Szabolcs meteoritkutató és dr. Gucsik Arnold tudományos munkássága keltette fel bennem az érdeklődést. Gucsik Arnolddal több olyan szakmai úton jártam már, mely kapcsolódik az űrkutatáshoz.

– Merre jártak az elmúlt évben?

– Először egy három országot érintő expedíción vettem részt, melynek fókuszában a meteoritok álltak. Németországban a Ries-kráterhez utaztunk el, ahol meteorit által sokkolt kőzeteket gyűjtöttünk, ezek nagy ritkaságnak számítanak az ásványgyűjtők körében. Ugyanitt suevit impakt kőzeteket is gyűjtöttünk, melyek szintén a meteoritbecsapódásnak köszönhetőek. Ausztriában felkerestük azt a hegycsúcsot, ahonnan az említett meteorit becsapódott. Csehországban is jártunk, azon a helyen, ahol moldavit impakt üvegek keletkeztek ugyanezen meteorit becsapódásakor. A saját meteoritjaimból, impakt kőzeteimből néhány a Ráday Múzeumban is látható, Fuxreiter András gyűjteményében. Szerettem volna másokkal is megosztani e különlegességeket.

– Mely országokban járt még szakmai úton tavaly?

– Japánt emelném ki, ahová dr. Gucsik Arnold tanszékvezetővel utaztam ki egy kutatási projekt keretében. Tokióban egy űrkutatással foglalkozó konferencián vettünk részt. Szakmai előadásokat hallhattunk a Hajabusza–2 japán űrszondáról, mely a 2000-es évek elején, amerikai és orosz szondák után, elsőként járt a világűrben. A japán út során eljutottam a JAXA űrkutatási hivatalba is, mely a NASA japán megfelelője. Nem a kilövőállomásán voltunk, hanem a központban. Rengeteg érdekességet láthattam, és bővíthettem meglévő tudásomat. Egy-egy napon pedig a főváros nevezetességeivel ismerkedtünk, többek között a természettudományi múzeummal. A tudományos dolgokon túl számomra hatalmas élményt nyújtott a Shibuya-gyalogátkelő, ahol percenként akár négyezer ember is áthalad.

– Melyik volt az ötödik ország?

– Londonban egy barátomat látogattam meg. Az ott-tartózkodásom alatt felkerestem a természettudományi múzeumot, melynek hatalmas ásványgyűjteménye van, amit hosszú órákon át tanulmányoztam. A Science Múzeumban pedig az űrkutatáshoz kapcsolódó eszközöket tekintettem meg. Talán nem meglepő, de ott is órákon át nézelődtem.

– Idén milyen utakat tervez?

– Csak országon belül. Az utak kapcsán két nagy álmom van még. Szeretnék eljutni Amerikába, Houstonba, a NASA Johnson Space Centerbe, valamint Ausztráliában tanulmányoznám a világ legidősebb, cirkont is tartalmazó kőzetét.