Játékos múltidézést rendeztek a Szórakaténuszban

A konferencia mindazokról és mindazoknak szólt, akik nevéhez Magyarországon valaha jellemző játék megálmodása és elkészítése kötődik. A szakmai program a házigazdák mellett a Duna–Tisza közi Népművészeti Egyesületnek és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Játék Szakmai Bizottságának köszönhetően valósulhatott meg. Kalmár Ágnes, a Szórakaténusz játékmúzeum vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd elmondta: a játékoknak, melyekkel valaha találkozott, és sok a múzeumban talált otthonra, külön élete és története van. Köszöntője után Kitlinger Kálmán drótművesmester tartott nem mindennapi bemutatót. Sándor Gyula és felesége életét és búcsús játékait Kalmár Ágnes ismertette, családi fényképekkel illusztrálva a nosztalgikus pillanatokat.

Ki ne emlékezne az egykori mackókra, melyek szinte minden család gyerekszobájának elmaradhatatlan kellékei, illetve a 60-as, 70-es évek Magyarországának sikerdíjas termékei voltak. A híres mackókról, melyeket az egykori szegedi Nívó Faipari és Játékkészítő Szövetkezet állított elő óriási mennyiségben, dr. Fári Irén, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott főmuzeológusa tartott előadást.

Nádas László és felesége, Antoni Rozi is ellátogatott a rendezvényre, akiknek a nevéhez fűződik az egykori locsoló elefánt, a békakirály, a Kitrákoty bábsor, a Puli építőjáték, a Bébivonat, a sokak kedvence, a Csigajáték és még számos fa- és textiljáték. A konferencia második felét a múzeum negyvenéves gyűjteményének szentelték a résztvevők.