Sorozatgyilkos szedi áldozatait a színházban (galéria)

A krimi koronázatlan királynője, Agatha Christie És már senki sem! (Tíz kicsi néger) című művét viszi színre a kecskeméti Katona József Színház társulata. A darab bemutatóját pénteken tartják. A produkcióról Sztarenki Pállal, a darab rendezőjével beszélgettünk. Elmondta: az előadás közös szellemi játékra invitálja a közönséget, mely során azon nézőknek is érdemes lesz a gyilkos kilétét találgatniuk, akik esetlegesen már olvasták a regényt. Ugyanis még ők is csak tudni vélik a borzongató csattanót.

Koós Kata

Fotó: Bús Csaba

– Ön szerint miben rejlik az Agatha Christie-művek kiemelkedő népszerűségének titka?

– Szokták mondani, hogy a Biblia és Shakespeare után Agatha Christie művei keltek el a legnagyobb példányszámban a világon. Valóban, a műfaj koronázatlan királynője. Rettenetesen termékeny volt, és izgalmas, jó, fogyasztható krimiket írt. Nem véletlenül imádja mindenki. Egyszer megkérdezték tőle, hogy hogyan jutnak eszébe ezek a különféle, rafinált gyilkosságok. Mondta, hogy utál mosogatni, aközben szokott eszébe jutni. Winston Churchill azt mondta róla, hogy Lucrezia Borgia óta nem volt még nő, aki ennyit keresett volna gyilkosságokkal. A második férje egyébként régész volt, ezért is játszódik nagyon sok regénye Egyiptomban, illetve ásatások környékén. Az udvarlás alatt egy levelet írt Agatha Christie-nek, melyben kifejtette, hogy amennyiben a hölgyet nem zavarja, hogy ő hullák között kotorászik, boldogan lenne a férje. Erre az írónő csak annyit válaszolt vissza: „imádom a halottakat”. Rettenetesen sajátos, angol humorral rendelkező, hihetetlenül intelligens, okos, ravasz, nagyszerű asszony volt.

– Mennyire marad hű az előadás a regény történetéhez?

– A Tíz kicsi néger Agatha Christie egyik legösszetettebb, legszebb, legfordulatosabb, legizgalmasabb műve. A regényhez képest a színpadi változat befejezése más, melyet maga az írónő írt át, ugyanis ő adaptálta a regényt színpadra. Az előadásban ezt a befejezést még egy trükkel megfejeljük, úgyhogy a két szünetben még azon nézőknek is érdemes lesz találgatniuk, ki lehet a gyilkos, akik a regényt esetlegesen már olvasták és tudni vélik a csattanót. Reményeink szerint így számukra sem marad majd el a krimikre sajátosan jellemző extázis a végén. Az előadás alapvetően egy közös szellemi játékra invitál.

– Más változtatásokat is eszközölt a produkcióban?

– Az eredeti darabban nincs narráció, ezen változtattam. Mintha Agatha Christie éppen akkor írná a regényt, úgy hallja majd a közönség a hangját. A nagyon figyelmes és jó kollégák felhívták a figyelmemet, hogy Jablonkay Mária művésznő sajnos nem tud már színpadra lépni. Megkérdeztek, hogy nem lehetne-e ő az írónő hangja. Szerintem ez gyönyörű gesztus. Természetesen azonnal boldogan igent mondtam. A színművésznő rettentően élvezte a munkát.

– Véleménye szerint rém- vagy inkább detektívtörténet a Tíz kicsi néger?

– Detektívtörténetként indul, aztán majdnem horrorrá fokozódik a műfaj sajátosságai és szabályai szerint. Remekül van adagolva az izgalom. A végén pedig elszabadul a pokol, mikor már a néző is gyanús. A történet az 1940-es években íródott, Angliában játszódik. Egy magányos, úgynevezett Néger-szigeten áll egy gyönyörű szép villa, ahová az ország különböző részeiről meghívást kapnak egymás számára ismeretlen egyének, a felső tízezer tagjai. A házigazda nincs otthon, ennek ellenére elkezdenek megismerkedni egymással, készülnek a vacsorára. Egyszer csak egy hang – valahonnan az éterből – fejükre olvassa a bűneiket, melyekért megfenyegeti, és halálra ítéli őket. Onnantól pedig indul a téboly és a harc a túlélésért.

– Tükrözi a történet baljós hangulatát a látványvilág?

– Lényeges szerepe van a történetben egy gyermekmondókának. Az előadásban egy négyméteres, obeliszk-szerű, falra vésett szövegként jelenik majd meg e vezérfonal, mintegy rátelepedve az egész produkcióra. A Szlávik István által tervezett díszlet nagyon jól eltalált, igazán vészjósló, sejtelmes hangulatot ad az előadásnak, melyet Szalai László világítása még inkább pattanásig feszít. A Máriás Zsolt által írt zene szintén remekül szolgálja az előadás izgalmát.

És már senki sem! (Tíz kicsi néger) című darab Kecskeméten

– Először rendez a hírös városban. Milyen a kecskeméti társulattal dolgozni?

– Kitűnő, és ezt nem az udvariasság mondatja velem. Többször voltam zsűritag a POSZT-on és a Vidéki Színházak Fesztiválján, ahol találkoztam már a társulattal. A kritikák alapján egyébként is általában figyelem a magyar színházi élet alakulását. Azt kell mondjam, hogy Cseke Péter igazgató úr az ország egyik legizgalmasabb színházát hozta létre, melyet nagyon magas polcon jegyeznek a szakmában. Nagyon erős, ambiciózus, tehetséges, inspiráló társulattal találkoztam a műszaki munkatársaktól kezdve a színészkollégákig, mindenkit beleértve. Megtisztelő számomra, hogy ezzel a csapattal dolgozhatok.