Állami Áruház, avagy a giccstől gyanúsan tocsogó álomvilág

Ifjú rendezőpáros debütál pénteken a kecskeméti közönség előtt. Benkó Bence és Fábián Péter, a Kaposvári Egyetem egykori hallgatói másodéves korukban alapították meg a k2 Színházat. Az azóta eltelt kilenc év alatt független társulatukkal az ország több városában, többek között Miskolcon, Pécsett és Budapesten is bemutatkoztak már a jelen kornak tükröt tartó produkcióikkal. Első hírös városi rendezésük alkalmával az Állami Áruház című operettet viszik színre. A darab bemutatóját pénteken tartják a Kelemen László Kamaraszínházban.

A fiatal rendezők kecskeméti bemutatkozása nem indult minden nehézség nélkül, ugyanis jogi problémák miatt darabcserére kényszerültek.

– Eredetileg a Fekete Péter operettet szerettük volna rendezni. Januárban egy hétig próbáltuk is, majd kiderült, hogy a jogtulajdonos ragaszkodik egy korábbi előadás szövegkönyvéhez, mely a mi ízlésünktől nagyon távol áll – fejtette ki Benkó Bence.

– Úgy látszik, a pechsorozatairól ismert főhős, Fekete Péter balszerencséje nemcsak a színpadon, de azon kívül is dolgozik – tette hozzá nevetve Fábián Péter, aki elmondta: január végén született meg bennük a döntés, hogy az eredeti terv helyett az Állami Áruházat viszik színre. A bemutató dátuma azonban nem változott, ezért a próbafolyamat lényegesen lerövidült. Elmondásuk alapján a feszített munkatempó azonban nemhogy hátráltatta volna a felkészülést, sokkal inkább összekovácsolta a csapatot.

– A darabcsere után még egy brutális vírus is végigsöpört a színművészeken, úgyhogy nem volt zökkenőmentes a munka. A sok nehézség azonban gyorsan összehozott minket – mondta Fábián Péter, aki hangsúlyozta: az új darabválasztást korántsem kényszerként élték meg, ugyanis az Állami Áruház már régen megragadta fantáziájukat.

– Még az egyetemi éveink alatt hallottunk a híres Ascher-féle rendezésről, mely rögtön megmozgatta a fantáziánkat – mondta el.

Az Ascher Tamás által 1976-ban rendezett, a Kádár-rendszernek tükröt tartó produkció budapesti vendégelőadása „vígszínházi csataként” vonult be a színháztörténetbe. Annyi néző tolongott ugyanis a jegyekért, hogy a rendőrségnek be kellett avatkoznia.

– Izgalmas egy előző rendszeren keresztül beszélni az aktuális rendszerről. Az Állami Áruháznak ugyanis fontos része a politikai-társadalmi vonal. Természetesen hangsúlyos szerepet kapnak az operettekre jellemző szerelmi szálak is. Azonban ugyanolyan fontos eleme a darabnak a propaganda. Az Állami Áruház ugyanis teljesen kritika-mentes a saját korával. Minden rendben van, mert a minisztérium mindent megold, és ez sugárzik. Reményeink szerint ezt a hangulatot sikerül annyira túlfokoznunk, hogy gyanússá váljon a nézők számára. Emellett próbáljuk átfedni a két kort, hiszen ma is rengeteg propaganda-elem jön szembe velünk a reklámokban, a közösségi oldalakon – fejtette ki Fábián Péter, majd Benkó Bence ismertette az előadás cselekményét.

– A történet 1953-ban játszódik, a helyszín az állami áruház, ahol a rendszer lelkes dolgozói végzik munkájukat. Kocsis Ferenc egy új eszmével tér vissza moszkvai tanulmányútjáról az áruházba arra vonatkozóan, hogyan kell dolgozni, eladni, és viszonyulni a néphez. Akadnak dolgozók, akiknek ez nem tetszik, és próbálják őt fúrni. Az álságos kapitalizmus és a szocializmus józansága száll harcba egymással. Majd mindenféle konfliktusok mentén eljutunk oda, hogy a nagyon gonosz, reakciós elemeket megbüntetik, és a nagyon jó, párthű fiatalok diadalt aratnak. Szóval minden jó, ha a vége jó, illetve ha hűséges vagy a párthoz – fejtette ki.

A rendezőpáros elmondta: a látványvilág tekintetében eltúlzott korhűségre törekedtek.

– Megmaradtunk az ’50-es években, de direkt túlfokoztuk. Biztattuk a jelmeztervezőt, Horváth Jennyt, hogy a színpadon egy álomvilág jelenjen meg. A szereplők rózsaszín jelmezekben pompáznak, a díszlet vörös, a világítás szintén rózsaszín és vörös. Az egész produkció direkt tocsog a giccstől, hogy már a könyökünkön jöjjön ki, hogy ők annyira boldogok ott, a vörös csillag alatt – magyarázta Fábián Péter.

Az előadásban a kecskeméti Katona József Színház társulatának színművészei mellett a Kaposvári Egyetem kilenc harmadéves hallgatója is játszik. A rendezők elmondták: a hallgatók és a kecskeméti színművészek között kiváló az összhang.

– A fiatalok játékkedve mérhetetlen, és azt látjuk, hogy a tapasztaltabb színművészek is ugyanazzal a lendülettel és humorral készülnek az előadásra. A próbáknak afféle műhelymunkajellege volt, a színművészek is elmondhatták a saját ötleteiket. Nézeteink szerint ugyanis a próbafolyamat csapatjáték, minden produkció közös ügy, mely akkor működik a legjobban, ha minden szereplője és alkotója valóban a magáénak tekinti – fejtette ki Benkó Bence.

Szereplők, közreműködők

Főbb szerepekben: Dobó Enikő, Kovács Lotti, Koltai-Nagy Balázs, Szemenyei János.

További szereplők: Danyi Judit, Réti Erika, Sirkó Anna, Aradi Imre, Kiss Jenő, Kürtösi Ferenc, Nagyhegyesi Zoltán, Pál Attila.

Egyetemi hallgatók: Dura Veronika, Kelecsényi Anna, Szabó Dorottya, Támadi Anita, D. Varga Ádám, Kovács Martin, Nagy Péter János, Pálóczi Bence, Varga-Huszti Máté.

Rendező: Benkó Bence és Fábián Péter.

Díszlettervező: Szakács Ferenc.

Jelmeztervező: Horváth Jenny.

Koreográfus: Gyöngy Zsuzsa.

Zenei vezető: Károly Kati.

Karmester: Drucker Péter.

Zenei főmunkatárs: Látó Richárd.

Súgó: Patyi Szilvia.

Ügyelő: Domján Sándor.

Rendezőasszisztens: Sirkó Anna.