Baja

2018.10.11. 17:30

Újraélesztették a régi Falkoner-festményt

Ritka lehetőséggel élhettek a napokban a bajai művészetbarátok. Restaurátorsegédként vehettek részt egy 250 éves festmény újjáélesztésében. További, korábban régi fényüket visszanyert alkotásokat még pár hétig láthatják az érdeklődők a Nagy István Képtárban, aztán a Falkoner-nagyhatalom városként is említett Bajáról utazik a tárlat.

PN

Tudományos is, meg fantasztikus is, mégsem a képzelet hanem a kézzelfogható valóság világába kalauzolta a napokban az érdeklődőket a Nagy István Képtárban dr. Korhecz Papp Zsuzsanna festő-restaurátorművész. A szabadkai múzeum munkatársa avatta be a többnyire laikusokból álló közönséget a festmények restaurálásának gyakorlatába. Ebben kezére játszott az a szerencsés körülmény, hogy időben – az esemény kezdete előtt fél órával – megérkezett a képtárba a kezelésbe vett alkotás.

– Baja Falkoner-nagyhatalom, sehol ennyi műve nem őrződött meg, mint itt, köszönhető a ferences templomnak és kolostornak, ami a 17. század végétől működött. A szabadkai városi múzeum, köszönhetően ennek a projektnek is, valójában kis nemzetközi műemlékvédelmi intézetként működik az utóbbi években. A magyarországi barokk mesterek oltárképfestészetének kutatásán, restaurálásán és bemutatásán dolgozunk – fogalmazott a szakember. Neki nagy szerepe volt és van abban, hogy ezt a státuszt kiérdemelte a város, hiszen 2010-ben a barátok templomában járva ő azonosította be az oltárképek készítőjét. Az EU határon átnyúló együttműködéseket támogató IPA programjában a bajai Türr István Múzeum, a szabadkai múzeum és a műemlékvédelmi intézet nyert jelentős összegű támogatást közös projektjük megvalósítására, ennek részeként kerülhetett sor az értékmentő munkákra, azok dokumentálására és bemutatására.

Dr. Korhecz Papp Zsuzsanna a bemutató során látott hozzá a restauráláshoz, amiben bárki segíthetett egy kicsit
Fotó: Kubatovics Tamás / Petőfi Népe

Különböző fényeknél másról és másról árulkodik egy festmény, derült ki mindenki számára a korábbi restaurálásokat bemutató vetítésből. Mint dr. Korhecz Papp Zsuzsanna elárulta: egy kép hátoldala legalább annyi információval szolgál a hozzáértőknek, mint maga az alkotás. A különféle megvilágítások, a látható és láthatatlan tartományokat egyaránt elővarázsolva segítik munkájukat, így már akkor is sok információval rendelkezhetnek amikor még hozzá sem nyúltak az évszázadok során a külső hatások miatt besötétült, esetenként megsérült képhez. Mindezt be is mutatta a Szent Klára-festménnyel, ami eredetileg 1756-ban a budai klarisszák templomába készült és most a piliscsabai egyházközség tulajdonában lévő festményként került a szakember keze alá. Ő pedig ritka lehetőséget kínált fel a restaurálás iránt érdeklődőknek, hiszen bárki segédkezhetett a munkálatok megkezdésében és bátorságát összeszedve saját kezűleg ragaszthatott védelmet jelentő lapokat a képre.

A család több tagja is festő volt

A Falkoner-képek a 18. század közepén ferences szerzetesek megrendelésére készültek templomukba és a refektóriumba. A skót származású Falkoner család több tagja is festő volt, Falkoner Ferenc Bécsben tanult, majd apja műhelyét vitte tovább. Munkái leginkább templomokban maradtak fenn. A Szűzanyát és a hét ferences szerzetest ábrázoló Falkoner-képek egykor a bajai ferences rendház ebédlőjét díszítették.

Ezek is érdekelhetik