Huszonöt éves múltra tekint vissza a Csillagszemű tábor

Huszonöt éves múltra tekint vissza a Csillagszemű tábor Kecskeméten, mely az évek alatt egy nagy családdá nőtte ki magát. Óvónők sokasága vált részesévé, Erdélytől Ukrajnán és Szlovákián át a Vajdaságig. Kétévente Kecskeméten találkoznak, tapasztalatot cserélnek és hasznos tudásra tesznek szert, a köztes hónapokban pedig tartják a kapcsolatot egymással.

A Csillagszemű tábort 1993-ban a Csiperó atyjának, a tavaly elhunyt Farkas Gábornak a felesége, Farkas Gá­borné Baksa Andrea álmodta meg. Gyakorló óvódapedagógusként vetette fel, hogy jó lenne a találkozó idejére meghívni néhány, a határon túl élő magyar óvónőt, akiknek önálló szakmai programot állítanának össze. Az elképzelés egybecsengett a Csiperó fesztivált szervező Európa Jövője Egyesület szándékaival, hiszen a kezdetektől fontosnak tartották a határon túli magyarság bevonását a gyermektalálkozókba. Andrea már akkor jól látta, hogy milyen sok múlik azon, hogy a határon túli magyar településeken működnek-e magyar óvodák, hiszen ezek fontos szerepet töltenek be a magyarság megőrzésében.

Andrea álma valóra vált, a beérett gyümölcsét viszont már nem láthatta, mert 1994-ben váratlanul elhunyt. Munkáját a három Mária folytatta: Lángné Nagy Mária, Váczi Mária, Molnár Józsefné Marika, aki öt évvel ezelőttig, nyugdíjba vonulásáig vezette az Árpádvárosi, új nevén a Csigabiga óvodát, mely egyben a tábor állandó helyszínévé is vált immár 23 éve. Ma már Lángné Nagy Mária és Molnárné Marika vezetik a tábort. Munkájukat segíti Kurilláné Páncél Csilla és Gö­möri Ágnes óvodapedagógus, valamint Bíbor Anna és Burka Beáta múzeumpedagógus.

A táborban 22 határon túli óvodapedagógust fogadnak. A Csillagszemű tábor résztvevőire szakmai bemutatókban, kulturális programokban, kézműves tevékenységekben gazdag kecskeméti napok várnak. Az idei programot az értelmi és az anyanyelvi nevelés, a fejlesztőpedagógia jegyében állították össze.

Középpontban a gyermekek személyiségének komplex fejlesztése áll. A résztvevők a legkorszerűbb módszereket ismerhetik meg, innovatív tevékenységek zajlanak a Csigabiga ovisok bevonásával. Az óvónők megkapják a foglalkozások, előadások anyagát, ezzel is támogatva további szakmai munkájukat.

– Minden évben nagyon pozitívak a visszajelzések, a szerzett tudást folyamatosan hasznosítják. Nemcsak maguk alkalmazzák az új ismereteket, szűkebb körben kollégáikkal vagy régiós szinten más óvónőkkel is megosztják – hangsúlyozta Molnárné Marika.

A résztvevők között a legtöbben újak, de akadnak visszatérő óvónők is, idén Erdélyből, Szlovákiából és a Vajdaságból érkeztek az óvodapedagógusok. Az idei szakmai bemutatók keretében komplex fejlesztést nyújtó új módszereket ismerhetnek meg a résztvevők. Az azt követő tapasztalatcserén kölcsönösen megismerhetik egymás ötleteit is.

Az első módszertani bemutató hétfőn volt, a térérzékelés témakörében, mondóka, játék, tánc, ének és mozgástevékenység területekkel. A második bemutatót szerdán tartották, témája az anyanyelvi nevelés, a kommunikáció fejlesztése a külső világ tevékeny megismerésében. E módszertan része a bábozás is. A harmadik foglalkozáson, ma a külső világ tevékeny megismerését matematikai tartalommal színesítik a nagycsoportos korosztály számára.

– Míg délelőttönként szakmai bemutatókon elméleti és gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek az óvónők, addig délutánonként a Szórakaténusz Játékmúzeumban kézműves foglalkozásokon ismerkedhetnek a magyar népi hagyományokkal, többek között a nemezeléssel, agyagozással, növényi anyagokból készült játékokkal. Esténként pedig bekapcsolódunk a főtéri forgatagba, a színpadi műsorokból is többet megnézünk. Pénteken a Magyarország Öröme elnevezésű programról sem hiányozhatunk, hiszen ez a nap a határon túli magyarság összetartozásáról szól. A szakmai munka mellett nagyon fontos számunkra, hogy elmélyült barátságok alakuljanak ki – jegyezte meg Lángné Nagy Mária.

A szervezői munkában, az előadásokban sok segítséget nyújtanak a Csigabiga Óvoda óvónői.

– A bemutatókhoz kapcsolódóan mindig megvitatjuk a saját módszereinket, melyek sok esetben azonos alapokon állnak. A tapasztalatok nemcsak a határon túli óvónők, hanem a mi magunk munkáját is gazdagítják. Négy ország különböző pedagógiai és nevelési módszereire látunk rá egy időben. Előadásainkkal megerősítjük a magyar nyelvű óvodai nevelést. Minél több fejlesztőjátékot szeretnénk bemutatni, nem utolsósorban szakkönyveket ajánlunk a határon túli kollégák figyelmébe – összegezte tapasztalatait Kurilláné Páncél Csilla, a Csigabiga óvoda intézményvezető-helyettese és Gömöri Ágnes óvónő.

A Csigabiga Óvoda lelkes óvónői csapata bízik abban, hogy a Csillagszemű tábor sokáig megőrzi és ápolja a határon innen és túl élő baráti kapcsolatokat.

Új ötletek, magyar nyelvű tananyag

A határon túli magyar óvónőket a motivációjukról és eddigi tapasztalataikról faggattuk:

Szabó Emese Nagyváradról érkezett. – Harmadik alkalommal vesz részt a táborban. Először 16 évvel ezelőtt, még fiatal, kezdő óvónőként jöttem. Sok olyan dolgot megtanultam az egy hét alatt, mely kiváló kiindulópontként szolgált számomra a kezdeti időszakomban. Irányt adott a további munkámhoz. A mai napig emlegetem a nagy mesemondó, Kóka Rozália előadását, mely mély nyomot hagyott bennem. Most tele vagyok kíváncsisággal, bízom benne, hogy új, hasznos útravalót kapok.

Fekete Edit a vajdasági Topolyáról utazott Kecskemétre. – Bár először vagyok táborlakó, de rengeteget hallottam már kollégáimtól róla. Mindig is kíváncsi voltam az itt folyó szakmai munkára. Az első benyomásaim nagyon jók, szerintem nagyon pozitív élményekkel térek majd haza. Tetszik az a népies vonulat, melynek mentén haladunk. Már az első előadáson megtaláltuk a közös hangot, a hallottak pedig megerősítettek abban, hogy jól dolgozom. Ugyanakkor újabb ötleteket és módszereket ismerhettem meg. Különös öröm számomra, hogy mindezekről írásos anyagot is kapok, ami nagy kincs lesz a későbbiekben.