A bibliás erdélyi fejedelmekről nyílt kiállítás Fülöpszálláson

A Fülöpszálláson megnyitott kiállítás anyaga eredetileg a refor­máció ötszázadik évfordulójára készült. Az anyag Millisits Máté művelődéstörténész gyűjtésében és a magyar kormány Reformáció Emlékbizottsága gondozásában állt össze, amelyet az év végi istentiszteleten mutattak be a Rákoscsabai Református Egyházközség gyülekezetében. Varga Istvánné fülöpszállási helytörténész a márciusban Kecskeméten megrendezett Rákóczi-konferencián találkozott először a tárlattal és szervezőmunkája nyomán érkezhetett el Fülöpszállásra a tíz kihúzható molinó.

A vándorkiállításon nem csak a Rákócziak Szentíráshoz való kapcsolatát ismerheti meg a látogató, a Bocskaiakról és Bethlen Gáborról is információkkal gazdagodhatnak a tárlat megtekintői. A téma aktualitását egyrészt a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 315., a hungarikumnak számító Vizsolyi Biblia nyomtatását támogató első Rákóczi fejedelem, Rákóczi Zsigmond halálának 410., és I. Rákóczi Ferenc, a Bibliás Rákóczi halálának 370. évfordulója adja.

A tárlat megnyitóján elhangzott Varga Istvánné, a kiállítást a településre hozó volt pedagógus és helytörténész II. Rákóczi Ferenc gyermek- és ifjúkoráról szóló előadása. A kis Rákóczi Ferenc édesapja, I. Rákóczi Ferenc halálának évében látta meg a napvilágot. A család már száz évvel Ferenc lázadása előtt szembe került a Habsburgokkal, de olykor a törökökkel sem jöttek ki. Ferenc születésekor édesapja minden birtokától megfosztva halt meg. A haldokló apa aláírt egy levelet Lipót császárnak, amelyben arra kérte, hogy gyámkodjon négyéves Julianna lányuk és Ferenc felett. Szerencsére ez nem azt jelentette, hogy a Rákóczi-birtokok is a császár kezére kerülnek, de ez az édesanya, Zrínyi Ilona kemény kiállásának volt köszönhető, így maga lehetett gyermekei gyámja.

A kisfiú első éveiben lakott Régéc, Sárospatak és Munkács várában is. Egyszer nagyon meghűlt és kis híján elvitte a tüdőgyulladás. Sokan azt hitték, hogy az erdélyi trón alig kétéves várományosát boszorkányok akarták megrontani. Amint Ferenc betöltötte ötödik életévét, anyja átadta férfi nevelőknek. Hatévesen nevelőapja már katonai táborokba vitte, sőt csatákban is ott volt, tanúja lehetett több várostromnak, láthatta a menekülő török, osztrák, vagy magyar seregeket. Sokszor hóban aludt és alig jutott számára betevő falat.

Nyolcéves volt, amikor nevelőjét egy egész birtokkal akarták megvesztegetni azért, hogy Ferencet megmérgezze. Ő ezt nem vállalta, sőt annyira megijedt, hogy ezután maga főzött a kisfiúra. A kis Rákóczi három évig élt Munkács ostromlott várában. Sok mindent megtanult a kényszerű bezártságban, például a katonai mesterséget is elsajátította. Miután Zrínyi Ilona feladta a várat, vállalta, hogy Bécsbe költöznek kényszerlakhelyre, a várost nem hagyhatja el, viszont visszakapja a tőle elvett birtokokat. Ezután a 13 éves Rákóczi beiratkozott a Prágai Egyetemre, amit 17 évesen otthagyott, amivel leendő papi hivatását is maga mögött hagyta. Varga István történész a bujdosó fejedelem rodostói száműzetésben töltött éveiről emelt ki részleteket.

A kiállítás június elejéig bárki számára megtekint­hető a fülöpszállási közösségi házban.

Szívesen bemutatnák a teljes anyagot

Millisits Máté lapunknak elmondta, hogy a fülöpszállási közösségi térben felállított molinók mellett további elemei is vannak az eredeti tárlatnak. A megye bármelyik intézményének, közösségének megkeresését szívesen fogadják és a teljes kiállítási anyagot – megfelelő körülmények megléte esetén – rendelkezésre bocsátják.