Hatalmas küzdelmet vívtak meg a nők

Mit követelt a háború az asszonyoktól? A nők, mint a háborúk hősei című tárlat Pap Eliza történész doktorandusz szakmai irányításával valósult meg. A kiállítást kalauzolásával ismerhették meg az érdeklődők.

– Amikor az első világháború hőseiről beszélünk, elsősorban az idegen harctereken küzdő, vérüket és életüket áldozó katonákra gondolunk. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az asszonyok és gyermekek szintén kiszolgáltatott helyzetben voltak. Éppen ezért kiállításunk nem a fegyverekről és a vérről szól. Sokkal inkább az otthonmaradottak gigászi küzdelméről. Azokról a csatákról, amelyek a színfalak mögött zajlottak. Hiszen a nők megtanulták a háború borzalmait és szenvedéseit elviselni, fiút, férjet odaadni, könny nélkül szenvedni – fogalmazott megnyitóbeszédében Pap Eliza.

A tárlaton négy enteriőrszerűen berendezett tér fogadja a látogatót. Az első kiállítótérbe egy folyosón keresztül vezet az út, ahol egy Jászszentlászló­ról bevonult katona és családja tekint vissza ránk. Itt információt kaphatunk a háború kitörésének körülményeiről, a településről és a kistérségből bevonult katonák sorsáról, amely korabeli fényképek formájában is megelevenedik. Az első térben egy szempillantás alatt a korabeli Budapesten találhatjuk magunkat a trónörökös pár életét kioltó merénylet után. A háború kitörését a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta, tüntetések indultak meg a háború mellett. Ez az érzés megjelenik Müller János háborús fotóriporter képei alapján is. A hirdetőoszlopon korabeli filmhíradók segítségével elevenedik meg a múlt.

Továbbhaladva, a hátország megváltozott gazdasági helyzetére fókuszál a tárlat. Közelebbről is megismerhetjük a hadikölcsön-jegyzés, illetve a hadi mozsarak történetét dokumentumok, tárgyak és fényképek segítségével. A Vöröskereszt Egylet munkáját bemutató egységben a korban használatos egészségügyi eszközök is láthatóak.

– A háborús hátország szürke mindennapjaiba a szórakozás is beletartozott. A szomorú mindennapokat a Királyi Színházban 1916. november 3-án bemutatott Csárdás királynő című operett segítségével igyekeztek megtörni. Az eredeti hangfelvételek még inkább segítik közelebbről megismerni a korszakot – részletezte Pap Eliza.

A tárlat a kor gasztronómiáját is igyekszik bemutatni, hiszen az első világháború magával hozta az étkezési kultúra megváltozását is.

– A korabeli ételjegyek, szakácskönyvek mellett a korban használt fizetési eszközöket is bemutatjuk. A befejező színtérbe belépve pedig egy tanyasi udvar, illetve egy paraszti konyha képe elevenedik meg. A magukra maradt asszonyok küzdelmei mellett a kényszerű rekvirálások világába is bepillanthatunk. A használati tárgyak propagandahatását is megismerheti a látogató – tette hozzá a történész.

Bárhol beszédes lenne a kiállítás

– Ez a rangos kiállítás bárhol az univerzumban beszédes lenne. Olyan világot idéz meg, amelyet igenis meg kell ismernünk – hangsúlyozta a megnyitón Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője.

– A velem egykorúak találkozhattak a környezetükben, a családjukban első világháborús katona hősökkel. Én magam is beszéltettem őket, nagyon sok élmény gazdája lehettem általuk, de soha nem tudtam elfogadni, megérteni azt, hogy lehetett berendezkedni ott a lövészárkokban hóna­pokra, sőt évekre. Hogy lehetett ott karácsonyt ünnepelni? Hogy lehetett megszokni a megszokhatatlant? Hogy lehetett elviselni azt az állandó feszültséget, a halál veszedelmét? Hogyan lehetett az otthonmaradottaknak alkalmazkodni ahhoz a helyzethez, amibe belekényszerültek? Átvenni a papa, a nagyfiú feladatát, beállni munkába. Ez a tárlat nagyon sok kérdésre választ ad a látogatóknak – mondta a megnyitón a honatya.