A KönyvtárMozi látogatói is szeretik a Cigánymeséket

– Mióta vetítik a Cigánymeséket a KönyvtárMozik?

– Ez a könyvtári szolgáltatás 2016-ban Kecskemétről indult, amihez a Kecskemétfilm Stúdió az elsők között csatlakozott. 2017-ben már országszerte hozzáférhető volt számos mesesorozatunk a kistelepülési könyvtárak számára, köztük a Cigánymesék első három epizódja. Korábban egy álló­képanyag is készült a Cigánymesékből, amit számos településen kiállítottunk, közönségtalálkozókkal egybekötve. A KönyvtárMozi elindulásával megsokasodtak az ilyen felkérések, rengeteg helyen megfordultunk. A megyei könyvtártól Bujdosó Aranka körültekintő szervezésében legtöbbször Barta Irén, a filmstúdió közönségreferense találkozott a mesenézőkkel, több alkalommal Szoboszlay Eszter animációs rendező, és jómagam.

– Értő nézői a mai gyerekek az animációnak?

– Abszolút. Vizuális világban élnek, ez az ő közegük, minden apróságra odafigyelnek. A Cigánymesék élénk és színes képi világa tetszik a gyerekeknek. Ha szomorú is egy mese vége, ők meglátják benne a pozitívumot. Ez arra biztat bennünket, hogy a meséken keresztül az élet árnyoldalait is meg lehet mutatni. A gyerekek elgondolkodnak rajta, de mindig felülkerekedik bennük az élet igenlése. Szoktam ajánlani pedagógusoknak, osztályfőnököknek, hogy nézzenek közösen meséket, mert utána sok mindenről lehet a gyerekekkel beszélgetni. Megnyílnak, megosztják a kiváltott érzéseiket.

– És a felnőttek?

– A vetítés idejére ők is gyerekké változnak, csillogó szemmel nézik a Cigánymeséket. Rácsodálkoznak, ilyen mesék is vannak? A meséknek ereje van, mindenkire hatással vannak.

– Milyen visszajelzésekkel találkozott a gyerekközönség részéről?

– Voltak szívszorító élményeim. Szeretem, amikor roma és nem roma gyerekek együtt nézik a Cigánymeséket. Legutóbb Sükösdön, negyedikes osztályban meséltem a sorozatról, a mesék szereplőiről, Szent Sáráról, a cigányok egyetlen szentjéről, a cigány himnuszról és zászlójukról. Öt-hat cigány gyerek volt az osztályban. Közülük egy kislány felállt és elénekelte a cigány himnuszt. Mindenki meglepődött, egy pisszenés nem volt a teremben. Egy kisfiú elmesélte, hogy a nagypapájával járt Szent Sára francia­országi zarándokhelyén. Az osztályfőnök elmesélte, hogy a roma tanulói ilyenekről még soha nem meséltek, és egy osztályfőnöki óra keretében folytatják a beszélgetést. Később azt is megtudtam, hogy a kisfiú, a mesevetítést követően, bekopogott az iskolaigazgatóhoz, és elmondta: életében először volt büszke arra, hogy cigány. Az ilyen történetek igazolják a munkánk értelmét.

– Ismerik a mai roma gyerekek az ősi cigány meséket, hagyományokat?

– Kevesen. A legtöbb roma családban csak a nagyszülők beszélnek cigányul, a gyerekek legtöbbje tőlünk hall először például a cigány zászlóról, himnuszról. Érdekes viszont, hogy amint meghallják a film zenéjét, rögtön verik a ritmust a kezükkel, lábukkal. Nem csak nekik, róluk is szólnak a Cigánymesék. Tervezzük, hogy cigány nyelven is megjelenik majd a sorozat. Azt még nem döntöttük el, hogy melyik nyelvet válasszuk: a beást, amit a Dunántúlon a legtöbb roma közösségben használnak, vagy pedig a lovárit, amit szintén sokan ismernek, és nem csak roma emberek.

– Hogyan alakul a Cigánymesék folytatása?

– A 2013-ban indult sorozat tervezett tizenhárom részéből hat elkészült, a hetediken most végezzük az utolsó simításokat. Azért van szükség ennyi epizódra, hogy a televíziók sorozatként vetíthessék a Cigánymeséket. A meseválogatás után elkészültek a hangfelvételek, képes forgatókönyvek és figuratervek. Ugyanúgy, mint a Magyar népmeséknél, a Cigánymesék sem egy hagyományos értelemben vett sorozatfilm, hiszen minden film egy új történet, új szereplőkkel, ami megengedi az egyedi alkotói hozzáállást, teret ad a fejlődésnek.

– Hány mese látható a könyvtárakban?

– A KönyvtárMozi keretében jelenleg az első három mese fut: A cigányasszony meg az ördög (2014), Káló, a cigánylegény (2015), Doja, a cigánytündér (2015). A következő három epizód most van fesztiválkörúton, várhatóan tavasszal kerülnek be a KönyvtárMozi filmkatalógusába. Ezek: Tűzpiros kígyócska, A Nap és a Hold története, Hogyan lett az ember? A két utóbbi eredettörténet.

– Kiknek a munkáját dicséri a Cigánymesék, mint animációs vállalkozás?

– A mesélő Nyakó Júlia színésznő, az animáció betétdalát és zenéjét a Parno Graszt zenekar vezetője, Oláh József szerezte. A mesék vizuális világának kialakításához Orsós Teréz naiv festőművész képeit használjuk fel. A filmstúdió 3D-s műhelyének munkatársai mindnyájan nagy szeretettel készítik a Cigánymeséket. Tóth-Pócs Roland vezeti a csapatot, aki mindenhez ért és kézben tartja a műhely munkáját. Egyre szaporodnak a mesefiguráink, név szerint emlegetjük őket, és egyedi tulajdonságokkal ruházzuk fel. A legújabb epizódok készítésénél a rendezési feladatokat fiatal kollégáim látták el: Szoboszlay Eszter, Balajthy László, Tóth-Pócs Roland. Ha minden jól megy, két éven belül elkészül mind a 13 rész. Két mesét még én rendezek, a többit a fiatalok. Maradok a művészeti vezetőjük, de szeretném, ha az engem követő rendezőgeneráció ott folytatná a Cigánymeséket, ahol én egyszer abbahagyom. Fontosnak tartom, hogy a csapat minden tagja magáénak érezze a filmeket.

Gyűlnek a szakmai elismerések

A Cigánymesék sorozat számos különböző díjban részesült. Az egyes epizódok nyertek díjat Velencében, a Cartoons on the Bay Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon (2015), a 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon (2015, 2017), az erdélyi Sztánán a III. Nemzetközi Népismereti Filmszemlén (2016, 2017). Tavaly, a XVII. Lakiteleki Filmszemlén a Petőfi Népe különdíját kapta a Cigánymesék Hogyan lett az ember? című epizódja.