Kodály kórusműveit minden énekkarnak szívből ajánlja

A kórustalálkozót az idén 40 éves Magyar Kodály Társaság szervezi, a Kodály-évhez kapcsolódóan. Mitől lesz különleges? – kérdeztük Jámbor Zsoltot, a MKT kecskeméti tagcsoportjának vezetőjét, az országos társaság elnökségi tagját, a Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziumának tanárát.

– A műsor repertoárját dr. Ittzés Mihály, a Magyar ­Kodály Társaság elnöke állította össze, és az ország számos városában előadták – többek között Budapesten, Debrecenben, Győrött –, a kecskeméti lesz a záróalkalom. A művek kiválasztásánál az volt a koncepció, hogy a ­Kodály-kórusművek segítségével vegyük számba az évkör jeles napjait, népszokásait­. Mivel a zeneszerző legtöbb ilyen műve a karácsonyi ­ünnepkörhöz kapcsolódik, ezért ezek keretezik a teljes programot. Közben téma lesz az újesztendő, vízkereszt, húsvét, pünkösd – a legfontosabb jeles alkalmak, amik megjelentek a népi hagyományokban is. A kórusok forgószínpadszerűen váltják majd egymást a Kodály iskola Nemesszeghy Márta Termének színpadán. A koncert 18 órakor kezdődik majd. Az esemény a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint Kecskemét önkormányzatának támogatásának köszönhetően valósulhat meg.

– Kik lépnek színpadra?

– Hat kórus: a Kodály ­Leánykar, a Miraculum ­Gyerekkar, az Aurin Lánykar a Kodály­iskola képviseletében, a Református Kollégium Grádics Kórusa, a tavaly alakult Kecskeméti Énekes Kör, valamint a Cantus Nobilis ­Kórus. Utóbbihoz személyesen is kötődöm, idén harminc éve, hogy tagja vagyok. A kórussal heti két próbával dolgozunk, családos emberként, apaként tudtam volna mást is csinálni a próbás estéken. Mégis, ez a kórus is az otthonommá, az életem részévé vált az évek során. Csakúgy, mint a Grádics kórus, mely néhány éve alakult vezetésemmel a kollégiumban tanító kollégákból, gyülekezeti tagokból. Ez tulajdonképpen nemcsak kórusmunka, hanem egy igaz lelki közösség is.

– Karnagyi, pedagógusi, közéleti pályafutása több szálon kötődik Kodály Zoltán munkásságához. Nem véletlen, hogy tavaly Kodály-díjat kapott Kecskemét városától, feleségével, Jámborné Márkus Emőke énektanár-karvezetővel együtt.

– Ez óriási meglepetés és megtiszteltetés volt számunkra. Tudnék sorolni olyanokat, akik szintén érdemesek lennének erre az elismerésre. A 2017-es Kodály-év szervezési szempontból eléggé­ munkás volt a számomra. A Magyar­ Kodály Társasággal szerettünk volna még többet is tenni Kodály Zoltán életművének népszerűsítése terén. Időnként felmerül, hogy Kecskeméten miért mindig Kodály a téma? Azt gondolom, hogy Salzburgban a csapból is ­Mozart zenéje folyik, ettől függetlenül az ott élők borzasztóan büszkék csodás zeneszerzőjükre. Nemhogy nem unják meg, de az egész város hasznot húz belőle­. A kecskeméti­ születésű Kodálynak nemcsak kórusművészete, zeneszerzői munkássága, de pedagógiai metodikája is van olyan piacképes, mint W. A. Mozart életműve. Nem túl nagy anyagi befektetéssel, inkább szellemi hozzáadott értékkel, Kecske­méten minden évben lehetne annyi Kodály ihlette­ zenei, pedagógiai program, mint tavaly.

– Mióta dolgozik karnagyként Kecskeméten?

– Amióta a városba jöttem, 1986 óta. Előbb iskolai kórusokat vezettem. Elsőként a Béke téri általános iskolában, utána hosszú ideig a Bolyai János Gimnáziumban, egy évig a Kandó Kálmán szakközépiskolában és 2005 óta a református gimnáziumban. Énektanárként sokat tanítottam óraadóként más iskolákban. Ez a szakmai munka is kihívás volt számomra.

– Honnan fakad a karének iránti­ lelkesedése, mi inspirálja a kórusvezetésben?

– Nincs benne semmi ­tudatosság. Inkább tudat alatt hat rám a gyermek­korom, amikor olyan iskolába­ járhattam, olyan pedagógusok­ tanítottak­, akiknek szívügye volt a kórusmozgalom. Ebbe az irányba tereltek abban az időben azok a pedagógusok, akik módszertanilag, szakmailag nagy hatással voltak rám a későbbiek folyamán. A kórusokkal való mindennapos munka igazán felemelő­, képes arra, hogy inspiráljon. Vannak rosszabb próbák, de vannak olyanok is, amelyek felüdítenek. Bár ilyen lenne a világ, amilyen a legutóbbi, igen sikeres­, szólampróbánk volt a Refi kórustermében. Számomra fontos, hogy mindig újabb és újabb ­szerzőket, műveket vegyünk elő a ­kórusaimmal. Kodály ­Zoltán pedig­ folyamatosan napirenden van. Aki énekel kórusban, tudja, hogy ­csodás érzés az ő műveit interpretálni. Mesterien bánik a ­kórushangzással, kevés hozzá­ hasonló szerző­ van a zene­irodalomban. ­Kodály műveit énekelni, vezényelni is fontos inspiráció a ­számomra.