Gátat szabnának a parlagfű inváziójának

Jó ideje kísérleteznek már Kecskeméten a korábbi főiskolai, most már egyetemi kertészeti karon a biológiai módszerrel működő, környezetbarát parlagfű-­mentesítéssel. 2014-ben a Kiskunsági Nemzeti Parkban, 2015-ben pedig egy városi közterületen próbálták ki a saját fejlesztésű bioherbicid hatékonyságát. A kutatás vezetője dr. Pölös Endre docens, akitől megtudtuk: az általuk előállított természetes hatóanyag a parlagfű saját biológiai fegyverét fordítja önmaga ellen, kevésbé mérgező a vegyszereknél, megvan a természetes lebomlási láncolata, nem dúsul fel az élővizekben és a talajban, emellett pedig sokkal hatékonyabb a mechanikai módszereknél, például a kaszálásnál.

A kecskeméti technológiát idén és jövőre egy határon átnyúló, magyar–szerb projektben is alkalmazni fogják. A kertészeti kar a vajdasági Tartományi Településrendezési és Környezetvédelmi Titkársággal közös konzorciumban tesz kísérletet az invazív növényfajok visszaszorítására. Ilyen agresszívan és nagy tömegben terjeszkedő növény például a parlagfű és a selyemkóró, amelyek tűrőképességük, szaporodó- és terjedőképességük révén elfoglalják a természetes vagy az ember által létrehozott élőhelyeket, ezáltal pedig ökológiai, gazdasági és egészségi károkat okoznak. A konzorcium összese 284 ezer euró (megközelítőleg 90 millió forint) támogatásban részesül, ennek 85 százaléka uniós, 6 százaléka pedig nemzeti forrás, a fennmaradó 9 százalék önrész.

A jövő év szeptemberéig tartó programban határon innen és túl felmérik a fertőzött területeket, a talajok magszennyezettségét, több helyszínen folyamatosan monitorozzák a levegő pollenkoncentrációját. Szerbiában és Magyarországon öt védett területen folyik majd mechanikai, kémiai és biológiai gyomirtás. Ezek: Szerbiában Szabadka és Magyarkanizsa területén a Szelevényi-puszták és a Ludasi-tó Speciális Természeti Rezervátum, a Szabadkai Homokvidék Különleges Értékű Táj és a Palics Természeti Park, valamint itthon a Kiskunsági Nemzeti Park.

A projekt pénteki nyitórendezvényén – melyen a szerb partnerek is részt vettek – Finta Zita, a Neumann János Egyetem kancellárja megköszönte az önkormányzatnak, hogy tavaly és tavalyelőtt 5-5 millió forinttal támogatták az egyetemen zajló kutatásokat, ezzel megteremtve a pályázat benyújtásának lehetőségét. Mint hangsúlyozta, Magyarország egyike Európa parlagfűvel leginkább fertőzött országainak, tavaly hazánkban 3270 parlagfűfoltot derítettek fel, ezek összterülete meghaladta az 5 ezer hektárt, míg a földhivatalok 2721 esetben rendeltek el közérdekű vé­dekezést.

Meg kell óvni a védett növényfajokat

Dr. Pölös Endre docens, a projekt szakmai vezetője kiemelte: a határon túli együttműködéssel egyrészt szeretnék a védett, természetes növénytársulásokból, a természetvédelmi területekről, nemzeti parkokból kiszorítani a tájidegen fajokat, a betolakodókat, másrészt a városi zöld környezetben is csökkenteni kívánják a lakosság pollenterhelését, hiszen a lakosság 20 százaléka szenved az allergiától. A szakember kérdésünkre hozzátette: bármilyen meglepő is, a nemzeti parkok területén is vannak bolygatott talajfelszínek, ezek adódhatnak mondjuk taposásból, vadkárból, például vaddisznók túrásából, és ezeken a zátonyokon nagyon könnyen megtelepszik a parlagfű.