Kelebiai központú az ország legújabb natúrparkja

Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a közgyűlés korábban célul tűzte ki, a megyebeli közösségek összefogásának a támogatását, amelybe jól illeszkedik a Bács-Kiskun és Csongrád megye 12 településének összefogásával létre jött Felső-Bácskai és Homokháti Értékmegőrző Natúrpark, amely szerinte a jövő szempontjából fontos és előremutató. – Az, hogy a gyerekeink számára megőrizzük értékeinket, amik itt találhatók, elemi érdek, de ezt tudatosítani is kell mindenki számára, amelyhez nagyon jó keretet ad a natúrpark – fogalmazott a megyei közgyűlés elnöke, aki hangsúlyozta az is, hogy a megyei önkormányzat 63,5 milliárd forintos fejlesztési keretből 320 millió forint értékű fejlesztés Kelebián valósul meg. Ehhez a megyei önkormányzat külön keretéből egy további 200 milliós projektet hozott Kelebiára, ami azonban már nem csak a településen, hanem a közeli Bácsalmáson és Tompán is fejlesztéseket fog eredményezni – mondta a megyei önkormányzat vezetője.

– Egy natúrparknak a megalakítása mérföldkővé válhat egy térség életében az együttműködés ereje miatt, amely hitet tesz arról, hogy az együttműködés fontos és szükséges – mondta a címátadó ünnepségen az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, aki kiemelte, hogy mostantól 11, a természetvédelemért felelős miniszter által elismert natúrpark működik hazánkban, ami azt jelenti, hogy nagyjából az ország 7,4 százalékát érintik a natúrparki települések. Balczó Bertalan örömtelinek nevezte, hogy a programban nagy hangsúlyt kap a helyi természeti, épített és kulturális értékek őrzésére való nevelés, szemléletformálás, gyermekek és felnőttek számára egyaránt.

Hangsúlyozta: az agrártárca 2013 óta dolgozik együtt a natúrparki hálózat tervszerű továbbfejlesztésén a Magyar Natúrpark Szövetséggel, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózattal és a Hermann Ottó Nonprofit Kft.-vel. Ennek a munkának az eredménye, hogy elkészült első lépésben a natúrparkok szakmai alapelveit rögzítő koncepció, második lépésként pedig elkészült az a szakmai javaslat, amely megjelöli a hazai natúrparki hálózat fejlesztési irányait. Jelenleg pedig a natúrparkokra vonatkozó szabályozásnak a miniszteri rendeleti szintre emelésének az előkészítése zajlik a minisztériumban, amitől azt reméli a kormányzat, hogy emelni fogja a natúrparkok rangját és kellő összetartozást fog biztosítani országos szinten is a natúrparkok között. Egyértelműsíti azokat a kereteket, melyek között a működésük igazán eredményes tud majd lenni a jövőben – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Maczkó József, Kelebia polgármestere, a Homokháti Értékmegőrző Natúrpark Egyesület elnöke elmondta, hogy a natúrpark gondolata elsőként a 2010-es évek elején fogalmazódott meg bennük. Kiemelte azt is, hogy a megvalósuláshoz közel nyolcéves előkészítő munkára volt szükség, 2017-ben jegyezték be az egyesületet, és csak ez után tudták beadni a natúrpark címre az igényüket, amely most az oklevél átvételével zárult. – A cím elnyerésével nem a kitüntető címeket szeretnénk halmozni, hanem azt eszközként szeretnék használni az itt élő emberek életminőségének a javítása érdekében. A legfontosabb, hogy a tiszta értékeket megőrizzük, hogy ezeket gyerekeinknek átadjuk – fogalmazott a településvezető, aki szerint a munka java most kezdődik, amelyhez különböző forrásokat próbálnak szerezni.

A Felső-Bácskai és Homokháti Értékmegőrző Natúrpark Egyesület települései: Ásotthalom, Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Kelebia, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Öttömös, Tataháza és Tompa.

A Magyarországon működő natúrparkok (Vértesi, Írottkő, Pannontáj-Sokoró, Cserhát, Szatmár-Beregi, Hét Patak Gyöngye, Gerecse, Koppányvölgy, Körösök Völgye, Szigetköz, Felső-Bácskai és Homokháti Értékmegőrző Natúrpark) száma ezzel tizenegyre emelkedett.

Ki használhatja a natúrpark címet?

A natúrpark fogalmát a természet védelméről szóló törvény rögzíti. Ennek értelmében az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe kaphatja meg a natúrparki címet.