Kecskemét

2018.10.22. 14:00

A családi ház bérbeadása nem munkásszállás, nem önkormányzati hatáskör

Kecskeméten egyre több családi házban működik nem hivatalos, az önkormányzatnál nem bejelentett munkásszállás, ami egyre inkább aggasztja a környéken élőket. A legutóbbi testületi ülésen is szóba került a téma.

Hraskó István

A város közel 1 milliárd forintot költhet egy igényesebb munkásszállás kialakítására Homokbányán

Forrás: Illusztráció

Fotó: Bús Csaba

A megyeszékhely nagyvállalatai – köztük a Mercedes-gyár beszállítói – nagy nehézségekkel küzdenek a munkaerő-toborzás területén. A városban és környékén már kevés a szabad munkaerő, ezért már régóta keresnek az ország távolabbi részeiről is kollégákat a fizikai munkakörökbe. Sokan Szolnok vagy Csongrád megyéből ingáznak Kecskemétre, van, amikor négy-öt munkatárs összeáll, és egy autóval oldják meg az utazást. Egyre többet hallani a Vajdaságból és Romániából érkezett munkásokról is Kecskeméten. A cégek szerint azonban a jobb megoldást újabb munkásszállások kialakítása jelentené, hiszen akkor nagyobb számú dolgozónak tudnának helyben lakhatást biztosítani.

A huzamosabb ideig Kecskeméten maradó, sok esetben külföldi munkások elszállásolásában rejlő üzleti lehetőséget több magánszemély és cég felismerte. Mint azt Király József, az MSZP helyi frakcióvezetője a képviselő-testület legutóbbi ülésén felhozta, a Hunyadivárosból és a Petőfivárosból is kapott lakossági panaszokat, hogy családi házakat adnak ki munkásoknak. Általában egy-egy épületben nyolcan-tízen, vagy akár többen is laknak. A képviselő szerint a munkások zavarják az ott élők nyugalmát, az utcán álló gépjárműveik pedig gyakran akadályozzák a közlekedést. Mivel a helyi cégeknek egyre több munkaerőre lesz szüksége, Király József szerint a családi házas övezetekben lévő munkásszállások egyre több feszültséget fognak okozni. Ezért felvetette, hogy az önkormányzat vizsgálja meg, milyen módon lehet szabályozni a már meglévő és újonnan létrejövő munkásszállások tevékenységét, nézzék meg, van-e arra jogi lehetőség, hogy lakóövezetekben ne működhessenek.

– Ha valaki a családi házában bérlőket szállásol el, munkavállalóknak bérbe adja a házát, az nem munkásszállás, ezen a téren az önkormányzatnak nincs rendeletalkotási lehetősége – derült ki a jegyző, dr. Határ Mária válaszából.

Dr. Határ Mária jegyző arra is emlékeztette Király Józsefet, hogy idén a közgyűlés kétszer is foglalkozott egy pályázattal, amely egy 300 férőhelyes munkásszállás kialakítására vonatkozik Homokbányán. Áprilisban hagyták jóvá a pályázat benyújtását, és jó hír, hogy ez pozitív elbírálásban is részesült, már a hatósági szerződést is megkötötték. A város 590 millió forintot nyert el, és 420 millió forint önerőt kell biztosítania a beruházáshoz, utóbbi tételt szeptemberben szavazta meg a testület.

Dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester hozzátette: ha nem fizet adót a ház tulajdonosa, vagy ha a munkások autói szabálytalanul állnak az utcán, akkor megfogható a probléma, de abba az önkormányzat nem tud és nem is igazán akar beleszólni, ki hány személynek adja ki az ingatlanát.

Király József indítványát végül egyhangúlag megszavazta a közgyűlés, így készül a témában egy tájékoztatás.

A város közel 1 milliárd forintot költhet egy igényesebb munkásszállás kialakítására Homokbányán
Fotó: Bús Csaba / Petőfi Népe

A jegyzőnél kell(ene) bejelenteni

Mint utánanéztünk, az igazi, hivatalos munkásszállás üzemeltetése szálláshely-szolgáltatási tevékenységnek minősül, és mielőtt ezt valaki megkezdi, kérnie kell a nyilvántartásba vételt a helyi jegyzőtől. A bejelentés elmulasztása esetén bírságot lehet kiszabni. A jegyző a kérelmet megküldi a szakhatóságoknak, a feltételek vizsgálata érdekében. Ugyanis a munkásszállásnak pár minimális követelményt kell teljesítenie, például egy hálóhelyiségben legfeljebb 5 vagy 10 fekvőhely lehet, fekvőhelyenként legalább 5 négyzetméter alapterület szükséges, legalább 20 foknak kell lennie a szobákban, és öt főre legalább egy mosdó.

Nem barakkok, hanem lakások épülnek majd

A Homokbányára tervezett létesítménnyel kapcsolatban Szemereyné Pataki Klaudia polgármester eddig lehetőleg kerülte a munkásszállás kifejezést. Egy éve egy sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott: nem barakkokat szeretnének kialakítani, ahol egy szobában hatan-nyolcan szoronganak, hanem olyan 40–60 négyzetméteres lakásokat, ahol legfeljebb ketten lennének egy szobában. Így kulturáltabb környezetbe érkezhetnének a munkavállalók vagy akár a fiatal házasok. Szeptemberben a testületi ülésen pedig azt mondta: úgy tervezték meg az épületet, hogy az nem kifejezetten munkásszálló lenne, hanem dolgozói lakhatási lehetőséget szeretnének színvonalasan, megfelelő környezetben biztosítani, amely hosszú távon a város érdekeit szolgálná, hiszen növelné a bérlakások állományát. Az épületben az akkor elhangzottak szerint 36 lakóegység lenne. A polgármester akkor azt is kijelentette, most egy építkezési dömping, bumm van Kecskeméten, és ezért nagyon sok a munkás, akik csak pár éjszakára maradnak, de ez véleménye szerint egy-két éves átmeneti állapot. Elismerte, hogy a témában rengeteg panaszos levél érkezik az önkormányzathoz, és kijelentette, a problémákat megpróbálják majd hatósági keretek között szabályozni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában