„A szó igaz hőse akarok lenni” – Nagy László szobra is helyet kapott a Nemzeti Panteonban

A Nemzeti Panteon a Hungarikum Liget központi terén található, ahol 2002 óta avatnak szobrokat az egyes tudományterületek, művészeti ágak jeles képviselőinek, azoknak, akiknek kapcsolata, kötődése volt Lakitelekhez, a Duna–Tisza közéhez – hangzott el az Európa Szabadegyetem keretében megrendezett Nagy László szoboravató ünnepségen. 

A Nemzeti Panteon és a Hungarikum Liget jelentősége

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte, hogy egy kuratóriumi ülésen vetődött fel a Kölcsey-ház előtti területen kialakított Nemzeti Panteon ötlete. Számos javaslat született, hogy kinek állítsanak emléket, ezért úgy döntöttek, annak lesz szobra a parkban, aki járt már ott vagy van valami kötődése a helyhez.

Nagy László kötődése Lakitelekhez

Nagy László a Könyvbarátok Klubja vendége volt még 1976 októberében a lakiteleki művelődési házba szervezett irodalmi esten, azt követően pedig a Lakitelek Népfőiskola mai Széchenyi-épületében vacsoráztak meg – tette hozzá Lezsák Sándor. 

– fogalmazott a honatya. Hozzátette, a száz éve született Nagy László költészetével, tartásával, stílusával, emberségével született meg bennük a remény, hogy így is lehet élni, alkotni és megjelenni a közéletben, a nemzetpolitikában. 

Lezsák Sándor azt is felidézte, hogy 1980-ban Kísérlet a bánat ellen címmel kiállítást rendeztek Nagy László képverseiből, grafikáiból, amit az országban sok helyen, többek között Lakiteleken is bemutattak. Mint mondta, ezek a képversek a költő „szent dühében” születtek, mégpedig az egyetemes tékozlás ellen. 

Végezetül az Országgyűlés alelnöke azt „üzente” Nagy Lászlónak: lesz, aki átviszi a szerelmet a túlsó partra. 

– hangsúlyozta. 

Kövér László emlékei és üzenete a fiataloknak

Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Európa Szabadegyetem keretein belül megtartott szoboravatáson felidézte saját pápai diákéveit, hiszen Nagy László diákkorának is meghatározó helye volt Pápa, ahol élt és tanult nyolc éven át. Mint mondta: az ő „pápaisága” Nagy Lászlótól is származik. 

A házelnök elmondta: amikor tanult Pápán, Nagy László nem volt még a hivatalos tananyag része, nem is lehetett, hiszen akkor még a kortárs irodalom része volt, de annyira már nagy írónak és költőnek számított, hogy 1978-ban, halálának évében, a Himnusz minden időben című verse az írásbeli érettségi egyik tétele volt, amiből ötösre érettségizett.

Kövér László reményét fejezte ki, hogy a mai fiatalok is hallanak Nagy Lászlóról és olvassák a verseit, valamint megtanítják őket a versek szeretetére, illetve megértésükre.

Az Országgyűlés elnöke bízik benne, hogy megtanulják a gyermekek megkülönböztetni az értékest az értéktelentől, a jót a rossztól, és megbecsülni azt a helyet, ahová születtek. „Mert számomra Nagy László ezt is jelenti” – zárta gondolatait Kövér László. 

Bíró Zoltán irodalomtörténész értékelése

Bíró Zoltán irodalomtörténész szerint Nagy László verseinek döntő többsége elsősorban az emberiségről, illetve önmagáról szól, és semmiképpen sem közéleti költő a szónak abban a primitív értelmében, hogy közéleti az, aki a közéletről, vagyis a politikáról és a politikusokról szól.

Azt mondja Nagy László: „A szó meggyalázása nem új lelemény, de látványosabb és fájóbb, mint valaha. Tanúi vagyunk, hogyan használják a nyelvet maszlagolásra, hazugságra. Nem csoda, hogy sokan elfordulnak a sorskérdésektől, jó, ha játékba, fájó, ha szótlanságba… Előttem kényelmes állapot a csönd, holtak nyugalma. Kényelmes a szájhősködés is, de ez erkölcstelen. A szó igaz hőse akarok lenni. Ha reménytelen, ha lehetetlen, elbukásunk az ünnepély.”

– Nagy Lászlótól sok mindent lehetne még idézni, de az idézetek mellett mégis csak az a lényeg, hogy azt az erkölcsi embert lássuk magunk előtt, aki egész életében következetesen az első soroktól az utolsóig mindig az erkölcsöt és az erkölcs természetét, minőségét fogja meg és próbálja bemutatni, és aki erre nem képes, az szerinte nem jó költő – zárta beszédét az irodalomtörténész.