Az egyik kedvenc magyar hagyományt népszerűsítette Kazahsztánban – galériával

A Kecskeméten élő Zsigóné Kati népi iparművész – Dubai és Kína után – ismét a világ egy távolabbi pontján népszerűsítette a húsvéti magyar néphagyományt. Kazahsztánban, három helyszínen mutatta be és tanította a tojásdíszítés művészetét.

Szívügye a tojásdíszítés

A kazahsztáni magyar nagykövetség meghívására utazott ki a távoli országba. Több évtizede a szívügye a tojásdíszítés, mindig óriási örömmel és büszkeséggel tölti el, ha átadhatja tudását az érdeklődőknek. Azaz inkább csak ízelítőt ad belőle, hiszen hosszú évek munkájával érte el azt a precizitást, mely minden munkáját jellemez.

Hatalmas szeretet fogadta

A másfél hetes út élményeiről, fényképek kíséretében mesélt hírportálunknak Zsigóné Kati, a tojásdíszítés királynője. 

– Óriási megtiszteltetésként éltem meg a meghívást, az utat, és hihetetlen boldogsággal töltött el az a hatalmas szeretetet, mely Kazahsztánban fogadott! Mindezt fokozta, hogy most először a férjem is elkísért külföldi utamra, mert eddig félt a repüléstől. Így minden adott volt a csodálatos élményekhez – mondta az elején.

Az egyetemen a diákok csodálattal hallgatták

Az utazás fő célja az volt, hogy Zsigóné Kati a kazah fővárosban, Asztanában az Eurázsiai Nemzeti Egyetemen tartson előadást és tanítson. 

– Az egyetemen a diákok kivetítőn csodálhatták meg a három világszínvonalú alkotásomat: a Beszélő Tojást, a Magyar Nemzet Tojását, valamint a Világunk Tojását. A tojásdíszítésről tartottam mesterkurzust és a hagyományainkról, tradicionális jeleinkről. A gyakorlati részében pedig közös, vidám tojásfestés következett a hallgatókkal. Végül az egyetem dékánja egy emlékplakettet adott át nekem a tanári kar jelenlétében. Nagy tapssal ismerték el részvételem – mesélte a művésznő, majd további helyszíneket is ismertette.

Templomban és fesztiválon is népszerűsítette a tojásdíszítést

– A profi szervezésnek köszönhetően a másfél hét alatt még két helyre eljutottam. A Mindenkor Segítő Szűz Mária templom híveinél is sikert aratott az egyetemen alkalmazott programom. Utána a katolikus pap vacsorára hívott minket, és megjegyezte, bár mindenki annyira boldog lenne, mint én. Nagyon meghatottak a szavai, valamint az ajándékba adott festményre azt írták, hogy: a Szűz Mária őrizze meg a mosolyom – vallotta be elérzékenyülve Zsigóné Kati, és szólt a fesztiválról is.

– A harmadik helyszín az éppen akkor zajló európai uniós küldöttségek fesztiválja volt. A magyar nagykövetség standjánál, a világ számos országából érkező érdeklődők valósággal tolongtak, hogy kipróbálhassák az általam vezetett magyar tojásfestést. Még a kazah nagykövet is kedvet kapott a tojásfestéshez! Mindenki nagyszerűen érezte magát – elevenítette fel emlékeit a művésznő.

A tojás a kazah mitológiában is szerepet kap

A kiutazás másik célja az volt, hogy a magyar és a kazah kultúrát egy kicsit közelebb hozzák egymáshoz, a kazah emberek ízelítőt kapjanak a magyar hagyományokból. 

– Úgy tapasztaltam, hogy az ázsiai nép számára ismeretlen volt a magyar néphagyomány, mindenhol rácsodálkoztak. Asztanában a fővárosban, fenn voltunk a csodálatos Bayterek kilátóban, ahonnan szinte az egész város látható. A különleges formájú, 105 méter magas kilátó egy magas, erős fát idéz meg. A torony szokatlan felépítése a kazah mitológia szerinti életfát szimbolizálja, amelynek ágai közé a boldogság mágikus madara helyezte aranytojását. Így az ő történelmükben is szerepet kapott a tojás, hiszen rokon népről van szó – jegyezte meg.

Kirándulásra is jutott idő

Az út során jutott idő egy kis kirándulásra is. Zsigóné Kati és férje, József még az első napon Almati környékén megtekintették a szépséges Fekete kanyont és Charyn kanyont, valamint a Kolsai-tavakat. Asztanában a Kazah Nemzeti Múzeumban pedig láthatták a híres arannyal borított csarnokot, mely teljesen lenyűgözte a házaspárt. A legjobb étterembe vitték őket, ahol a kazah gasztronómia maximálisan elnyerte az ízlésüket.