Könnyű összekeverni a hőgutát a napszúrással, szakember tisztázta a különbséget

A héten is tapasztalható extrém hőség nem csupán az időseket és a krónikus betegeket érinti, hanem az egészséges szervezetet is komolyan megterheli. A beszélgetés során dr. Mihályi György, az SBO osztályvezető főorvosa kánikulai jó tanácsokat osztott meg, mely minden korosztály számára hasznos lehet.

A folyadékpótlás elengedhetetlen

Dr. Mihályi György az elején leszögezte: a nagy melegben a szervezet hőháztartása könnyen felborul, kiszáradáshoz, vérkeringési zavarokhoz, koncentrációképesség csökkenéséhez vezethet. Különösen nagy a kockázat, ha hosszabb időt töltünk a szabadban, fizikai munkát végzünk, nagyon ügyelnünk kell a megfelelő folyadékpótlásra.

A főorvos kiemelte: nyáron különösen fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel. Egy felnőtt ember számára ilyenkor 2,5-3 liter a javasolt. Aki sportol, fizikai aktivitást végez, annak ennél is többre van szüksége. Figyelnünk kell arra, hogy mit iszunk, ilyenkor a legjobb a szénsavmentes víz, hűtött ásványvíz, illetve a hígított gyümölcslevek is megfelelőek. Arra kell még figyelni, hogy alkoholtartalmú italt, koffeintartalmú italt, energiaitalt ne fogyasszunk, ezek fokozzák a kiszáradás veszélyét vízhajtó hatásuk révén.

A gyerekeknél inkább arra kell figyelni, hogy folyamatosan igyanak. Ne csak akkor, amikor szomjasak, folyamatosan lehet kínálni őket.

UV-sugárzás veszélyei

Extrém magas fokozatot ér el az UV-sugárzás így a nyári időszakban. Megnő az UV-sugárzás mértéke, mely komoly egészségügyi kockázatot jelent. Az UV-sugarak hatására a bőr rövid idő alatt leéghet, illetve hosszú távon növelik a bőrrák kockázatát. Fontos a szemet is védeni, mert károsíthatja a szaruhártyát és a szürkehályog kialakulását is fokozza. A napszemüveg mellett javasolt a széles karimájú kalap, sapka, és a jól szellőző, laza ruházat viselése.

Árnyék sem mindig véd

Fontos, az UV- sugárzás nem csak tűző napsütésben jelent veszélyt, a sugarak áthatolnak a felhőkön, sőt visszaverődnek ugye a víz felszínéről, a homokról, akár az épületek faláról is. Ezért előfordul, hogy árnyékba is leégünk, és az UV hatását ugyanúgy érzékeljük.

Hőguta vagy napszúrás?

Dr. Mihályi György főorvos egy fontos tényt is tisztázott. Aki hosszan tartózkodik a napon, napszúrást és hőgutát is kaphat. Ez a két legismertebb betegség, de van köztük különbség. Eltérő folyamatok állnak a háttérben. A napszúrás esetén a fej, különösen a fejbőr közvetlen napsugárzásnak van kitéve hosszabb ideig, és ez gyulladásos tünetekhez vezethet. Ilyen például a fejfájás, a szédülés, a hányinger, enyhe láz, tarkókötöttség, és akár órákkal a napon tartózkodás után is kialakulhat. Ezzel szemben a hőguta az egész test túlhevülése miatt alakul ki, amikor a szervezet nem képes a megfelelő hőt leadni. Ilyenkor a testhőmérséklet 40 fok fölöttivé alakul, a bőr forróvá válik, szárazzá válik, és a betegnél zavartságot észlelhetünk. A hőguta sürgős orvosi beavatkozást igényel, életveszélyes is lehet akár. Napszúrásnál elegendő lehet a hűvös helyen való tartózkodás, sok folyadékfogyasztás és a pihenés. 

Minden korosztály érintett ezekben. De a gyermekek és az idősebb korosztálynál ez hamarabb kialakulhat, mivel a szervezet védekezőképessége az nem olyan fokú, mint az egészséges felnőtteknél.

Végül még néhány kánikulai jó tanács 

•  A legfontosabb az, hogy a 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk a szabadban a napon. Ilyenkor a legnagyobb az UV-sugárzás, illetve a hőmérséklet is. 
•  Ha mégis muszáj a napon lenni, akkor szellős, laza ruházat, kalap, széles karimájú kalap viselete, magas faktorú naptejek használata ajánlott.
•  A lakást árnyékoljuk, próbáljuk hűvösen tartani, amennyire lehet. Itt a hajnali órákban, késő esti órákban való szellőztetés a legkiválóbb.