Ámulva figyelték a gyerekek a gólyagyűrűzést, látványos felvételeken mutatjuk a legjobb pillanatokat

Több száz néző jelenlétében, emelőkosár segítségével magasba emelkedett Mórócz Attila, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) természetvédelmi őre és a villanyoszlop tetején lévő fészekben meggyűrűzte a fehér gólya fiókáit, majd egyikükkel leereszkedett a földre és bemutatta a fiatal állatot a nézőknek.

A fehér gólya szokásait is megismerhették

– Ebben a fészekben jelenleg négy kis gólya található. Többéves tapasztalatunk szerint itt általában három-négy, de volt hogy öt fióka is felnevelkedett – mondta a szakember, aki beszélt a gólyák repüléseiről, a vonulási stratégiájukról, fészkelési és szaporodási szokásaikról is. 

A Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatának munkatársa készséggel válaszolt a gyerekek kérdéseire is. A többségében alsó tagozatos diákok elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan lehet megkülönböztetni a hím és a nőstény gólyákat, hány évig élnek, illetve miért utaznak el Afrikába. Meglepődtek a hallottakon, miszerint nem a hideg miatt kelnek útra vándormadaraink, hanem azért, mert a téli időszakban nem jutnak megfelelő táplálékhoz. Afrikában pedig ebben az időszakban van a sáskajárás, ami miatt sokkal könnyebben jutnak élelemhez. A gólya hazánkban egeret, békát, rovarokat eszik, amelyek télen nem találhatóak meg. 

Mórócz Attila arról is beszélt, hogy a gólyagyűrűzések alkalmával különböző dolgokat találnak a fészekben. Délelőtt Hercegszántón például madzagokat, zsinórokat leltek a kisgólyák alatt, ami veszélyes is lehet a fiókák számára. A fészekből magával hozott kis gólyát megsimogathatták a gyerekek, miután három fontos szabályt betartottak. Az állatot csak a szárnyától hátrafelé lehetett megérinteni, a fejéhez nem volt szabad hozzá érni, mindenkit oda kellett engedni, és végül visszatérésük után kézmosással kellett zárni a találkozót.

Több mint 30 évig is élhetnek a gólyák

Az egyik kislány kérdésére, miszerint hány évig élnek a gólyák, kiderült hogy már mintegy évszázados múltra tekint vissza a madárgyűrűzés, a tapasztalatok szerint a legidősebb gólya 34 éves volt, és Törökországban lelte a halálát. Az is érdekelte a gyerekeket, hogy milyen útvonalon vonulnak, milyen élőhelyen találhatóak meg a vándormadaraink Afrikában.

A nagy fehér gólya három éves korában válik felnőtté, akkor visszatérésük után fészket épít és családot alapít. Érdekességként az is elhangzott, hogy naponta 100-150 kilométert, de akár 200 kilométert is képesek repülni sajátos repülési módjukkal. Tavasszal pedig, amikor visszatérnek, akár 400 kilométert is képesek megtenni egyetlen nap alatt. Céljuk, hogy a legjobb fészkelő helyet találják meg.

Több helyszínen tartottak gólyagyűrűzést

Kedden nyolc helyszínen – Hercegszántón, Dávodon, Nagybaracskán, Bátmonostoron, Szeremlén, Baján, Érsekcsanádon és Sükösdön – végeztek madárgyűrűzést, ebből a bajai vöröskeresztéri  madárfészeknél volt a leglátogatottabb.