Nem várt helyről került elő az egyik legismertebb magyar festmény, szívmelengető története mindenkit meglepett

Egy különleges, Kiskunfélegyházán készült régi fotóra bukkantunk a fortepan.hu oldalon. Ez a fotó valójában egy élőkép, amely megszólalásig hasonlít Szinyei Merse Pál Majális című festményére. 1941-ben a Kiskunfélegyházi Constantinumban készült, mintegy háromdimenziós, élő változatban jeleníti meg az eredeti művet. Cikkünkben a kép történetének jártunk utána. A kutatásban a félegyházi levéltár vezetője, dr. Kőfalviné dr. Ónodi Márta főlevéltáros volt a segítségünkre, tőle kaptunk korabeli cikkeket és dokumentumokat az eseményről.

A legismertebb magyar festmény, a Majális

Szinyei Merse Pál Majális című képe a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, emellett jó eséllyel pályázhatna a „legismertebb magyar festmény” címre is. Nem véletlen, hogy a Constantinum mezőgazdasági leányközépiskolájában rendezett élő tárlaton is megelevenítették a diákok. A különleges, nagysikerű eseményt június elsején, pünkösdvasárnapján tartották az iskola tornatermében. A középiskola önképző köre 16 világhírű alkotást jelenített meg háromdimenziós, élő változatban. Az előadás olyan jól sikerült, hogy közkívánatra még egyszer megismételték.

Az élő tárlatról a korabeli sajtó is nagy lelkesedéssel írt

Az eseményről így írt a korabeli Félegyházi Közlöny:

„Az egész városunk intelligens közönsége megmozdult arra hírre, hogy a Constantinum mezőgazdasági leányközépiskolája élő tárlatot rendez.

Valami szépet, újszerűt látni, olyant, amilyen eddig még nem volt Kiskunfélegyházán! Az intézet tornaterme zsúfolásig megtelt, minden kis zuga tele nézőkkel, olyanokkal, akik a művészetért vállalták a hőséget, sőt, sokan még az állóhelyet is. És nem hiába! A másfélórai előadás gyors egymásutánban mutatta be a legnagyobb festők egy-egy remekművét. A gazdag színpompájú, gyönyörű beállítások mindegyike felejthetetlen művészélmény volt. Artemis görög istennő szobra, a cigánylány, Segantini Ave Máriája, vagy talán a Majális? Nem tudjuk, hogy a 16 művészi kép közül melyik volt a legszebb. Mind gyönyörű volt. A sok lelkes taps sokszor be sem várta a kísérő zeneszámok befejeztét, mutatta, hogy Félegyháza közönsége, százszázalékos elismeréssel fogadta és megértette ezt a magas színvonalú művész előadást. A nézőközönség egyben meggyőződött arról is, hogy az intézetben a rajzoktatáson, művészi alkotások szemléltetésén kívül miképpen folyik a művészi nevelés munkája.”

Az ország első mezőgazdasági leányközépiskolája volt

1938-ban Kiskunfélegyházán alakult meg az ország első mezőgazdasági leányközépiskolája, amely érettségit is adott. Az iskola alapítója és igazgatója Fazekas Mária Blandina nővér volt, aki szorgalmazta az önképzőkör létrehozását is, amit 1938. szeptember 25-én alapítottak Kuster Anna tanárnő vezetésével.

„Az önképzőkörnek, mint egyesületnek a centrális gondolata a gazdasági irányzat és a magyar háziasszonyt érintő, olyan irodalmi, művészeti vagy gyakorlati tétel, amely a mezőgazdasági középiskola célkitűzéseit elmélyíteni van hivatva” – olvasható Constantinum mezőgazdasági leányiskola 1940–41-es évkönyvében.

A bevétellel az iskola könyvtárának gyarapítását támogatták

Az önképzőkör a növendékek műveltségének gyarapítását és öntevékenysége kifejtését szolgálta. A foglalkozások között voltak viták, felolvasások, zenei estek, szavalatok. De a diákok tanultak a lakás ízléses berendezéséről, szerveztek jótékonysági süteménysütést és -vásárt, amellyel az iskola könyvtárának könyvbeszerzését támogatták, és a szegényházban is rendszeresen tartottak előadásokat – olvasható az évkönyv beszámolójában.

Az önképzőkör legkiemelkedőbb eseménye azonban az élő tárlat volt, amit hosszas előkészület előzött meg: művészettörténeti tanulmányozás, a szereplők és a megfelelő ruha kiválogatása, a képek hátterének megfestése mind komoly művészeti ismeretet igényelt. Az élő tárlat 280 pengős bevételét szintén az iskola könyvtárának gyarapítására fordították az évkönyv beszámolója szerint.