Ez nem egy Netflix-sorozat, ez a valóság! Összekötözött áldozatokra bukkantak a település közelében

Újabb Árpád-kori és középkori sírokat tártak fel a kecskeméti Katona József Múzeum és a kiskunhalasi Thorma János Múzeum szakemberei önkéntesekkel közösen a tázlári Templomhegyen. Honfoglalás kori lószerszámveret, ezüst gyűrű, ezüst és bronz Árpád-kori, többek között tatárjárás kori érmék, és középkori fülesgomb, öv- és pártaveretek is voltak az előkerült leletek között – számolt be a legújabb feltárás eredményeiről Gallina Zsolt ásatásvezető régész.

Újabb értékes leletekre bukkantak a kutatók

Korábban írtunk róla, hogy a tázlári Templomhegy területén 2003-ban kezdődtek régészeti feltárások. Ez a Kiskunhalasi járás egyik legnagyobb lelőhelyének számít. A feltárást 2016-ban folytatták a területen, ahol a 11. század végén, 12. század elején, az ott élő Árpád-kori magyarság templomot épített és köréje temetkeztek. Ezen a területen bukkantak újabb értékes leletekre a kutatók, Tázlár közelében.

A tatárjárás után, a 13. század második felében telepedtek meg itt a kunok. A 14. század végén, a 15. század elején az Árpád-kori helyén – azt egy falszélességgel kitolva – templomot állítottak itt. Mostanáig mintegy 500 sírt tártak fel, de számos pusztulását okozta a területen végzett földművelés vagy a kincskeresés. A templomot és a temetőt körülvevő 100–110 méteres átmérőjű külső árok alapján háromezer fölé tehető a 11. és a 16. század között ide eltemetettek száma.

A szarmata koron kívül egy gazdag honfoglalás kori női lovas temetkezést, egy Árpád-kori és egy, a kunok által épített késő középkori templomot, több mint 800 Árpád-kori és késő középkori sírt és több tucat tatárjárás kori áldozat maradványait tártak fel a régészek.

Országos jelentőségű lelőhely

Gallina Zsolt ásatásvezető régész szerint a lelőhely jelentőségét leginkább az országban legnagyobb feltárt területű tatárjárás kori védműrendszer nyomai és az áldozatok magas száma adja, ugyanis Tázlár mutatja fel a legnagyobb esetszámú pusztulás nyomot az eddig megismert tatárjárás kori lelőhelyek közül.

– Az Árpád-kori és a középkori sírok mellett, melyek két-három rétegben helyezkedtek el, a tatárjáráskor kiásott külső- és középső kerítőárok újabb szakaszait tárták fel most. A külső árokban néhány emberi koponya, a középső árokban körülbelül 4 méter hosszú szakaszon az árokba hullott emberi tetemek újabb maradványait találták a kutatók. Előkerült egy tatárjárás kori tömegsír, összekötözött végtagú, zsugorított helyzetben eltemetett áldozatok maradványaival. A feltárással párhuzamosan fémdetektoros leletfelderítés is folyt. Ennek kapcsán honfoglalás kori lószerszámveret, ezüst gyűrű, ezüst és bronz Árpád-kori, többek között tatárjárás kori érmék, és középkori fülesgomb, öv- és pártaveretek kerültek elő – számolt be a legújabb feltárás eredményeiről Gallina Zsolt ásatásvezető régész.

A talált tárgyi leleteket a feltárás után megtisztítják, restaurálják és különböző vizsgálatoknak vetik alá, végül majd a kiskunhalasi Thorma János Múzeum gyűjteményébe kerülnek.