2025.04.24. 06:20
A hazai fecskeállomány fele kipusztult, pofonegyszerű trükkel megállíthatjuk a tendenciát
Az első fecskék már márciusban megérkeztek, többségük azonban április második felében, vagyis a napokban tér vissza hazánkba. A visszatérő madarak fészeképítését nagyban megnehezíti, hogy alig találnak sárgyűjtő helyeket. Ezt felismerve hirdetett fecskementő kihívást az egyik tiszaalpári civil szervezet.
Fecskementő kihívást hirdetett a tiszaalpári Áldott Légy Teremtésvédelmi Egyesület. A civil szervezet sárgyűjtő helyek létrehozására bíztatja a lakosságot, hogy ezzel is segítsük a hazánkba visszatért fecskék fészeképítését.
Fotó: Illusztráció/MW-archív
A füstifecskék és a molnárfecskék számára ugyanis is egyre nagyobb nehézséget jelent a fészeképítéshez szükséges sár összegyűjtése. A probléma gyökere egyrészről a csapadékhiány, másrészről a betonnal, aszfalttal, térkővel burkolt felületek kiterjedtsége nemcsak a városokban, de a kisebb településeken is. A helyzetet tovább nehezíti az utcai „kék” csapok megszűnése, továbbá a hazai legelő- és háztájiállat-tartás lecsökkenése, melynek következtében eltűntek az aszályos tavaszon, nyárelőn is fészekanyaggyűjtő-helyként funkcionáló útszéli pocsolyák, jószágitatók.
Sárgyűjtő helyeket könnyű kialakítani
Kis energiával és odafigyeléssel azonban mi is tudunk sárgyűjtő helyeket előállítani, amelyeket folyton nedvesen tartva hatalmas segítséget nyújthatunk ezeknek a madaraknak. A sárgyűjtő helyek nemcsak a fecskék, de a környék más állatai számára is fontos ivó- és fürdőhelyek.
Utak földes padkáját jól belocsolva már segítettünk, de kevesebb odafigyelést igényel, ha kialakítunk egy mélyedést, azt fóliával kibéleljük, és arra halmozunk földet. Fontos, hogy a homok nem alkalmas fészeképítésre, mindenképp agyagos föld kell! A civil szervezet tagjai például régi vályogtéglákat morzsoltnak szét, és azt locsolgatják naponta kétszer és az javasolják, hogy legalább május végéig tartsuk fenn – írják felhívásukban.
Az állomány fele már kipusztult
Arról már a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján olvashatunk, hogy a hazai fecskeállomány 2000-2010 között összeomlott, az ezredforduló első évtizedének végére az állománycsökkenés meghaladta a 60 százalékot. A tendencia sajnos nem fordult meg, viszont közben nagyot változott a világ.
A 2010-es évek végére jelentősen felerősödött a klímaváltozás, melynek egyik következményeként szinte évről-évre újabb és újabb mezőgazdasági kártevő rovarok és betegségeket terjesztő szúnyogfajok érkeznek Magyarországra. Éppen ezért az olyan rovarevők szerepe, mint amilyenek a fecskék is, jelentősen felértékelődik, hiszen ők biológia úton, plusz környezetterhelés nélkül csökkentik a rovarok számát. Hiányukban ezt agrárkemikáliákkal és rosszul végrehajtott szúnyogirtással végezzük el, ami súlyosan környezetszennyező és természetkárosító.
Éppen ezért jól felfogott érdekünk, hogy a megmaradt fecskeállomány megőrzése érdekében sárgyűjtő helyeket készítsünk vagy műfészkeket helyezzünk ki, segítve ezzel számuk gyarapodását.
