Itt a dátum, mikor kezdődhet meg a személyszállítás a Budapest–Belgrád-vasútvonalon – videóval

Kiderült, mikor indulhat el a személyszállítás a megújuló Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszán. Pál László, a MÁV Zrt. BuBe projektjének igazgatója a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés áprilisi ülésén –amelyet Fülöpszálláson tartottak – elmondta, hogy a kivitelezés a célegyenesbe érkezett: a vágányrendszer teljes egészében elkészült, jelenleg a központi forgalomirányítás kialakítása van folyamatban.

A Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítése stratégiai jelentőségűvé vált

A kínai–magyar együttműködésben megvalósuló fejlesztés szükségességét az indokolta, hogy az egyvágányú, még a 60-as és 70-es években felújított vonal mindössze 100 kilométer/órás haladási sebességre volt alkalmas, és az elavult infrastruktúra – a lassújelek és a hosszú menetidők miatt – nem tudta kiszolgálni a mai utasforgalmi és logisztikai elvárásokat. Emellett a pireuszi kikötőből induló áruforgalom robbanásszerű növekedése és a szárazföldi szállítás iránti igény stratégiai jelentőségűvé tette a vasútvonal korszerűsítését.

A magyar oldalon zajló fejlesztés két fő részből áll: a 152,5 kilométer hosszú Soroksár–Kelebia déli szakaszból, valamint a 7 kilométeres budapesti bevezető szakaszból Ferencváros és Soroksár között. A fővárosi szakasz kivitelezése csak később kezdődhetett el, mivel a korábbi ipari használatból adódó súlyos talajszennyezést előbb meg kellett szüntetni.

Pál László ismertetése szerint a vasútvonal kétvágányú, teljes mértékben villamosított lesz, és a személyszállító vonatok akár 160 kilométer/órás sebességgel is közlekedhetnek rajta. A legmodernebb európai szintű biztosító- és forgalomirányító rendszerek kiépítése is folyamatban van. A központi irányító egységet Kiskunhalason hozzák létre, ahonnan távolról vezérlik majd a jelző- és váltórendszert. Ennek köszönhetően az állomások többségénél nem lesz szükség helyben dolgozó személyzetre.

A déli szakasz állapota már igen előrehaladott

Mint arról korábban beszámoltunk, a Budapest–Belgrád-vasútvonal részét képező 150-es vasútvonal újjáépítése három éve kezdődött el, a beruházás ünnepélyes alapkőletétele 2021 októberében volt Kiskunhalason. A vasúti pálya mostanra elkészült, jelenleg a villamoshálózat felsővezeték-rendszerének kiépítése zajlik a halasi állomásokon, amelyek a nyílt pályán már nagyrészt szintén elkészültek. A két vasúti aluljárót pedig április közepén adták át a forgalomnak.

Jelen állás szerint:

• A teljes vágányhálózat elkészült.
• A felsővezeték kiépítése 95–99 százalékos készültségben van.
• A peronok, aluljárók és liftek 80–90 százalékban készültek el.
• Az állomásépületek és biztosítóberendezések 60–70%-os készültséget mutatnak.

A projekt műszaki felügyeletét magyar mérnöki konzorcium végzi, míg a tanúsítást az uniós szabályok szerint független szervezet látja el.

A közgyűlésen szóba került az is, hogy miért maradt meg több mint 90 szintbeli vasúti átjáró a pálya mentén. Pál László elmondta: ezek kiváltása alul- vagy felüljáróval olyan mértékben növelte volna meg a beruházás költségét, hogy az nem lett volna reális. Ugyanakkor ezek az átjárók műszakilag alkalmasak arra, hogy a vonatok akár 160 kilométer/órával is áthaladjanak rajtuk.

Végezetül a projektvezető megerősítette: technikai szempontból teljesen reális, hogy a személyszállítás a korábbi ütemtervhez igazodva 2025 végén, vagy legkésőbb 2026 elején megkezdődhessen a vasútvonalon.