Régen is volt, most is lesz – mutatjuk a különbségeket a közös képviselői regisztrációk között

A most esedékes kötelező közös képviselői regisztráció kapcsán Molnár Árpád, a Kecskeméti Társasházak Érdekvédelmi Egyesületének elnöke már beszámolt hírportálunknak. A társasházi törvény módosításának célja, hogy erősítse a társasházak működésének átláthatóságát és jogszerűségét. A neves szakembert arra is megkértük, magyarázza el a különbséget a mostani és a régi regisztrációval kapcsolatban. 

Régen is előírtak egy közös képviselői regisztrációt

– Korábban, évekkel ezelőtt már volt kötelező regisztrációja a társasházaknak. Az miben volt más? Az most megszűnik?

– 15 évvel ezelőtt kormányrendeletben írták elő a társasházaknak, hogy az épület ingatlankezelője, köteles magát regisztrálni a mindenkori építéshatósági hivatalnál. Ez is megmarad. A közös képviselőknek egyébként is az a feladata, hogy a megépült társasházakat fenntartsák, megfelelően gondozzák, hogy lakható legyen, a komfortérzet megmaradjon. Ha ez nincs meg, akkor az építéshatóság kötelezhet bizonyos épületeket, társasházakat a megfelelő karbantartására. Ez főként életveszélyes helyzetekben élesedik, például, ha omlik a vakolat az épület oldaláról, tetejéről.

Van köztük különbség

– Mi a kettő között a különbség?

– Az építőhatóságnál szerepel a nevünk, de az nem, hogy mely társasházakat látjuk el. Hiszen ezek azért gyakran változhatnak is. A mostani törvénymódosítás kötelező regisztrációjával viszont már az adott ingatlant nézik, és hogy ki a képviselője. Ahány alapító okirat van bent a földhivatalnál, mindnél tudni fogják, ki a mindenkori közös képviselő. A cél jó, de szerintem a végrehajtás módja nem teljesen. Ez így kettős nyilvántartás, és elég lenne egy is, mely mindent magába foglal. 

Végzettség nélkül is sok közös képviselő dolgozik

– Továbbra is kötelezően előírt, hogy közös képviselő csak az lehet, akinek erről képzettsége van?

– Abban az esetben lehet valaki végzettség nélkül közös képviselő, ha az adott társasházban tulajdonos. De neki is kötelező a regisztráció.

– Mi a véleménye erről, hogy nem kötelező a végzettség megléte minden közös képviselőnek?

– Szerintem nem célszerű, fontos a szakmai tudás, különösen nagyobb épületeknél. Ez egy szakma. Lehet kontárkodni, de nagyon sok kárt tud tenni az, aki semmiféle alappal végzi a közös képviseletet. A képzettséghez előírt tanfolyamon műszaki, jogi, pénzügyi oldalról is nagyon sok minden megtanulható.

Ajánlatos, hogy egy-egy szakterület ismerője legyen

– Hogyan látja, ma milyen életterületekről érkeznek a közös képviselők?

– Általában olyanok jelentkeznek, akik az említett fő tevékenységek közül valamelyikben profik. Én személy szerint a műszaki területben vagyok járatos, de időközben kénytelen voltam a jogi és pénzügyi részébe is beleásni magam. Természetesen vannak esetek, amikor ügyvédet fogadok fel, és persze akadnak olykor műszaki építészterületek, speciális épülethibák, amit pedig igazságügyi építész szakértőre bízok. Összességében átlátom a dolgokat, hiszen 35 éve vagyok közös képviselő. Tisztában vagyok vele, mikor kell szakértőhöz fordulni.

– Jelenleg hány társasház van Kecskeméten?

– A városban mintegy 3200 társasház működik, természetesen ebben vannak 6-6 lakásos kis közösségek is, de rájuk is ugyanúgy vonatkozik a törvény. 

Havonta találkoznak azok, akiknek fontos e hivatás

– A közös képviselők rendszeresen találkoznak és megvitatják a társasházakat érintő feladatokat. Mekkora a tagságuk?

– Jelenleg mintegy 45.

– Ez elég kevésnek tűnik a 3200-hoz képest, még akkor is, ha több közös képviselő több közösséget is ellát. 

– Valóban. Ennek oka, hogy sok helyen fiatalok, gyakran tapasztalatlanok a közös képviselők, és azt hiszik, ők mindent tudnak az internetes források alapján. A mi fórumainkra azok járnak, akik érdeklődnek afelől, hogyan lehet jogszerűen és jól működtetni egy társasházat. És ott nem csak kérdezünk, hanem a tapasztalatokat is átadjuk egymásnak.