Óriási eredmény az újabb gyárépítés, a magyar gazdák is profitálnak belőle – podcast

– Nagyon büszke vagyok arra, hogy ezt a beruházást sikerült végigvinni, letárgyalni, és jó döntés született mind Kecskemét, mind pedig Magyarország részére, főleg az itt élő munkavállalók, a hozzá tartozó beszállítói környezet részére – nyilatkozta a japán cég döntéséről Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere a Gong Rádióban adott riportjában. Ez azt is mutatja, hogy Kecskemét gazdaságában a gépipar és az autóipar mellett léteznek más iparágak is.

Japán cég nyit új gyárat

Ez a japán-magyar együttműködés hódítja meg az instanttészta-termékekkel majd 35 másik ország piacát a jövőben. Azért is örömteljes ez a döntés, mert a környék búzáit dolgozza fel a gyár, ami azt jelképezi, hogy jó minőségű gabona terem a régiónkban. A termék előállításának majdnem a 60 százalékát a magyar vállalkozások, magyar gazdák végzik, a búza teljes egészében innen származik, és ez a búza trendi termék formában jut el kecskeméti termékként az említett 35 országba. A Nissin Foods Kft.-nek már létezik egy gyártóüzeme Kecskeméten, a déli iparterületen. 

Az új üzem viszont a város egy másik pontján, a település északi részén épül meg. Fontos tudni, hogy itt alakul ki a város új csomópontja, az M5-ös, M8-as, M44-es sztrádák gyorsforgalmi utak metszéspontjánál. Egy teljesen új logisztikai központ születik, amely Kecskemét fejlődését a jövőben meghatározza. A politikus kitért arra is, hogy a nagyvállalatok mellett vannak egyéb kisebb és középvállalkozások is a városban, Magyarország kormánya őket is segíti folyamatosan Kecskeméten. Majd érdekes háttér információkat is elárult a polgármester.

Képzett munkaerő, tapasztalt vezetői csapat

Mint fogalmazott, nem volt egyszerű Kecskemétre csábítani a japán nagyvállalatot. Hogy milyen érvek erősítették Kecskemét pozícióját? Ahogy mondta a képzett munkaerő megléte fontos szempont volt. Az is sokat nyomott a latba, hogy helyben elérhető egy tapasztalt vezetői csapat is, amelynek tagjai képesek összepakolni az új gyárat, és fejleszteni az új kapacitásokat. A befektetői versenyben Lengyelország volt az az ellenfél, amely legalább akkora készpénz- és infrastrukturális támogatást ajánlott fel, mint Magyarország. De a fentebb említett két szempontot tekintve Kecskemétet választotta a japán cég, mondta a város vezetője.

Lépésről lépésre lehet fejleszteni

Ezt követőn a politikus áttért egy sokak által vitát kiváltó dologra. Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás kérdéskörét érintve megjegyezte: Kecskemét jól sáfárkodik az eszközeivel, hiszen a helyi adóbevételek jelentős része a városban marad. Emellett a település olyan volumenű infrastrukturális fejlesztési forrást több milliárdos nagyságrendben egyszerre nem tudna biztosítani, mint ami segíti a japán cég második központjának a letelepedését. Ez az új vállalkozás több száz új munkahellyel és az ipari termelés növekedésével a magyar gazdaság adóbevételét tudja szaporítani. Ahogy fogalmazott, helyes és jó az együttműködés gazdasági szempontból a kormánnyal. Az ugyan igaz, hogy a kormány elvisz egy nagyobb összeget az idén, de ebből Kecskemét vissza is kap, így lépésről lépésre lehet fejleszteni a városunkat.

Egy egész városrész vízhálózata újulhat meg

Kecskemét szolidaritási hozzájárulás címen 6,9 milliárd forintot fizet a költségvetésbe. Várhatóan a növekvő adóbevételek következtében ez további 1,2 milliárdos elvonásnövekedést jelent majd a jövőben. Ugyanakkor az is igaz, hogy azok a cégek, vállalkozások, amelyek ide betelepülnek, sok-sok milliárdot kapnak támogatásként, azaz így már másként néz ki a helyzet. Emellett az infrastruktúra-fejlesztésben a város nagyon jól áll, mert 10 milliárdos nagyságrendű az az összeg, amely az úthálózat fejlesztésére érkezett és érkezik is a városba folyamatosan. Idekapcsolható még a víziközmű-fejlesztés is. – Egy olyan jelentős támogatást kaptunk két és fél milliárdos nagyságrendben az elmúlt időszakban a kormánytól, amiből egy egész városrésznek meg tudjuk újítani a csatorna- és vízhálózatát. A Műkertváros, a Rendőrfalu, a Szelei falu és a déli iparterület környezetét érintik a beruházások. Ezek olyan léptékű projektek, amelyeket egyedül a város nem tudna csak a helyi iparűzési adóra támaszkodva megoldani. Ezért kell egy ilyen közös együttműködésben jó gazdasági kapcsolatok mentén kezelni azokat a forrásokat, amelyek ugyan bekerülnek az államkasszába, de előbb-utóbb vissza is jönnek a város gazdasági fejlesztésére.

Jubileumokat ünnepelnek

A témát követően követően Szemereyné Pataki Klaudia rátért arra az örömteli eseményre, hogy az idén a művelődési ház 50 éves jubileumát ünnepli a Kecskeméti Televízió pedig 40 éve indította el műsorát. A kommunikáció szolgáltatás, a hírszolgáltatás, képi, social media szolgáltatása nagyon sok embert elér a településen. Az elmúlt 50 év alatt össze se lehet már lassan számolni, hogy hány százezer ember szórakozott a Hírös Agóra rendezvényein. 

Megfrissült az Agóra az elmúlt időszakban, és indul a Tavaszi Fesztivál, arról pedig a Médiacentrum mindig színesen tudósít, ecsetelte dicsérő szavakkal az említett intézmények tevékenységét végül Kecskemét város polgármestere.