2025.03.28. 13:55
800 milliárdos gigaépítkezés: így száguldunk majd Budapest és Belgrád között
A vasútvonal felújítását a harmadik Orbán-kormány határozta el 2014-ben. A Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására a nyertes konzorciumot 2019-ben hirdették ki. 2021. október 15-én tették le a Budapest–Belgrád-vasútvonal alapkövét a kiskunhalasi vasútállomáson, amellyel megkezdődött a magyarországi szakasz előkészítő munkavégzése.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal 166 kilométeres magyarországi szakaszát a Budapest–Kunszentmiklós–Tass–Kelebia–vasútvonal alkotja. A felújítást 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban magyar önrész mellett, szerb-magyar-kínai együttműködés részeként valósul meg.
Fotó: Pozsgai Ákos
Alapkőletétel Kiskunhalason
Ünnepélyes alapkőletétellel és az elhasználódott vasúti pálya egy részének elbontásával három és fél éve vette kezdetét a kiskunhalasi állomáson a Budapest–Belgrád vasúti korszerűsítés magyarországi szakaszát érintő kivitelezés előkészítő fázisa.
Fotó: Pozsgai Ákos
Tervezés, engedélyeztetés
A kivitelezés előkészítő szakasza ekkor még hónapokig nem érintette a vasúti utazási lehetőségeket, a vonatok továbbra is a meghirdetett menetrend szerint közlekedtek. A Soroksár és Kelebia országhatár közötti vasúti korszerűsítés finanszírozását biztosító támogatási szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal 2020 tavaszán kötötte meg a MÁV, ezt követően 2020 júliusában kezdődött el a tervezés és engedélyeztetés, a beruházásnak 2025-re kell elkészülnie.
A felújított vonal paraméterei
A vasútvonal az építés és kétvágányúsítás után mind az utasok, mind pedig az áruszállítás számára versenyképes szolgáltatást nyújt majd. 160 kilométer/óra lesz az engedélyezett sebesség, ehhez 188 ezer négyzetméter zajvédő fal épül. A tervezett nyomvonal 159 kilométer hosszú.
Új állomásépületeket építenek, a régieket felújítják
Öt új állomásépületet építenek: Délegyházán, Kiskunlacházán, Dömsödön, Fülöpszálláson, Kiskőrösön; továbbá a mostani, meglévő épületet felújítják Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Dunavarsány, Kunszentmiklós-Tass, Szabadszálás, Kiskunhalas és Kelebia vasútállomásain, ezen felül 410 új P+R, 440 új B+R parkoló áll majd az utazók rendelkezésére. Új gyalogos aluljárókat hoznak létre és új lifteket telepítenek Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Kiskunlacháza, Kunszentmiklós–Tass, Fülöpszállás, Csengőd, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Kelebia utazói számára.
Nagyobb biztonság a Budapest–Belgrád-vasútvonalon
A még nagyobb fokú biztonságot, és az Európában elvárt kölcsönös átjárhatóságot egységes, európai vonatbefolyásoló-rendszer és új, korszerű biztosítóberendezések fogják garantálni. Fejlesztik az utastájékoztatást, új élet- és vagyonvédelmi berendezéseket telepítenek, peronkamerákkal növelve a biztonságot.
Kelebia és Budapest között egy órával csökkenhet a menetidő
A Budapest és Belgrád közötti vonatok esetében a korábbi nyolc óráról 3,5 órára csökkenhet a menetidő; belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg a 160 kilométeres szakaszt a főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húsz perces menetidő-csökkenéssel is számolhatnak Kunszentmiklós–Tassig.
Fotó: Pozsgai Ákos
Év végére készülhet el
– Magyarország jelenlegi legjelentősebb vasútberuházása komoly hasznot hoz majd hazánk számára – írta közösségi oldalán Lázár János Építési- és Közlekedési miniszter. Azt is bejelentette, hogy a mintegy 800 milliárd forintból megújuló Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszát várhatóan 2025 végén, 2026 elején adják át.
140 éves a vasútvonal
A vasútvonalat 1882-ben adták át Budapest és Szabadka között, az utasforgalom dinamikusan fejlődött, ezért az 1910-es évek elején az átbocsátóképesség növelése érdekében a második vágány megépítését tervezték. Ferencváros és Kiskunlacháza között üzembe is helyezték a második vágányt és Kunszentmiklós–Tassig is helyén volt az új sínpár, azonban az I. világháborút lezáró Trianoni Békeszerződés a fővonalat Kelebia és Szabadka között vágta el. A Budapest–Kunszentmiklós–Tass–Kelebia vasútvonal utolsó felújítása az 1960-as években történt meg, jelenleg a vonal mintegy kilencven százalékán sebességkorlátozások vannak érvényben.
Az alépítmény, az ágyazat és a sínek elhasználódott állapota miatt gyakran az időjárási körülmények is megnehezítik a közlekedést. Mindez nemcsak hosszabb menetidőt, hanem a pályakapacitás jelentős mértékű csökkenését is jelenti, ami elsődlegesen az áruszállítást érinti kedvezőtlenül.
