Nagyon népszerű az új főigazgató első intézkedése, ezek következnek még

Dr. Óváry Csaba főigazgatóval a napokban beszélgettünk a kecskeméti kórházat érintő terveiről, és arra is megkértük, meséljen magáról. Mint kiderült, dédnagyapja révén nem mindennapi módon kötődik Kecskeméthez és Orgoványhoz.

 Budapesti kórházból érkezett a hírös városba

– Kinevezése előtt mennyire ismerte a kecskeméti kórházat?

– Bevallom, némi kettősséggel készültem a feladatra. Nagyon örültem, hogy Kecskemétre jöhetek, másrészt fájó szívvel jöttem el korábbi munkahelyemről, a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházból. Az egyébként kiváló kecskeméti szakmai munkát már korábban, tavaly nyáron feltérképeztem, hiszen ahhoz, hogy valaki egy főigazgatói pályázaton egyáltalán részt vegyen, pályamunkát kell írnia. Ennek keretében végig kellett gondolnom a teljes térség egészségügyi ellátását. Ezt az elméleti tudásanyagot az elmúlt három hétben jelentős gyakorlati tapasztalattal egészítettem ki.

– Milyen szakmai háttérrel érkezett Kecskemétre?

– Alapvetően ideggyógyász, neurológus vagyok, a stroke specialistája. 2008-as bezárása előtt a Lipót, azaz az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben az Agyérbetegségek Országos Központjának főorvosa voltam. Ezután felkértek orvosigazgatónak a balassagyarmati városi kórházba, majd visszatértem a fővárosba, az Amerikai úti Országos Idegtudományi Intézet orvosigazgatójának. 2012 és 2014 között elvégeztem a Semmelweis Egyetem egészségügyi menedzserképzőjét, aztán 2018-ban Nagy Zoltán professzortól megörököltem az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főigazgatói posztját. Az intézmény integrációját követően a visegrádi Szent Kozma és Damján Kórház és Gyógyfürdő főigazgatója lettem, majd 2022-ben a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórházba kerültem. Innen érkeztem most Kecskemétre.

Óriási kihívás, jelentős örökség fogadta

– Mennyivel másabb egy vármegyei és egy fővárosi kórház a vezetést illetően?

– A Bajcsy-Zsilinszky Kórház az egyik legnagyobb városi kórház, ezért nagyon sok szempontból úgy működik, mint egy vármegyei kórház: nagy ágyszámmal, nagy fekvőbeteg forgalommal, négy szakrendelővel, három különböző telephelyen végeztük pácienseink ellátását. Sokat segített abban, hogy felkészüljek az ország legnagyobb megyéjének irányító kórházi feladataira. Ugyanakkor Kecskeméten óriási kihívás, jelentős örökség fogad: dr. Svébis Mihály főigazgatói öröksége, aki országosan is nagy tiszteletnek örvendett, és az egyik legnagyobb kórházmenedzsernek számít a szakmában. Aki a kecskeméti kórházat vezeti, hozzá kell felnőnie. Egy atlétikai hasonlattal élve: ez a kecskeméti léc nagyon magasan van, tisztelettel és alázattal lehet csak megugrani.

Dr. Óváry Csaba a kórház aranykorát szeretné visszahozni

– Főigazgatóként milyen fő célkitűzései vannak?

– Szeretném visszahozni a kecskeméti kórház aranykorát, amikor egymás után többször is Év Kórháza díjat nyert. Akkor országszerte mindenki tudta, hogy a kecskeméti kórház az egyik legkiválóbb. A cél egyértelmű: ezt a szintet kell ismét elérnünk, közösen, csapatmunkában.

– Vannak területek, melyek nagyobb figyelmet kaphatnak?

– Gőzerővel láttunk munkához, elsőként azokat a szakmai közösségeket, munkacsoportokat azonosítottuk, akiknek a terhelésén mielőbb javítani szeretnénk. Úgy gondolom, hogyha ezeket a területeket segítjük, akkor jól látható eredményeket lehet elérni már rövid idő alatt is. Ezek a szakmai csapatok tisztességgel, jó színvonalon végzik a munkájukat, így mindenképp fontosnak tartom, hogy támogassam őket.

A gyógyító munkát nem adja fel

– Ön jó hírű, neves neurológus, stroke neurológus. Főigazgatóként lesz ideje orvosként is dolgozni?

– Egy ekkora intézmény főigazgatói feladatai teljes embert kívánnak. Ugyanakkor gyógyító orvosi munkámat nem adom teljesen fel. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Neurológiai Tagozatának elnökeként és a Magyar Stroke Társaság alelnökeként részt veszek az aktív szakmai munkában, és megtalálnak az igazán bonyolult neurológiai esetek is. Azonban megnyugtatok mindenkit: a fókusz természetesen a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház irányításán van.

Modernizáció minden szinten

– Fejlesztések terén milyen lehetőségeket lát?

– A cél egyértelmű: modernizáció minden szinten. Új eljárások, új eszközök és új digitális megoldások bevezetése az irány. Erről majd a későbbiekben, a tervek áttekintését és az azokhoz szükséges lehetőségek mérlegelését követően részletes tájékoztatást adunk majd. Ezek mellett ugyanennyire fontosnak tartom a szakmai fejlődést: a dolgozók továbbképzését. Úgy gondolom, az ebbe fektetett erőforrások mindig megtérülnek. Bátorítom is erre a kollégákat, mert már most is legalább tucatnyi olyan szakmai műhely működik a kórházban, amely országos, vagy európai szinten is megállná a helyét. Erre érdemes építkezni.

– Infrastrukturális fejlesztésekben gondolkodik?

– Ezen a téren még most térképezem fel a kórházat, de már vannak elképzeléseim.

Van lehetőség a fejlődésre 

– Beiktatásánál elmondta: a Bács-Kiskun Vármegyei Oktató Kórház az ország egyik legjobb intézménye. Ezt még most is így látja?

– Három hét után még inkább ez a véleményem. Ugyanakkor hozzátenném, teljesen természetes, hogy egy kórházi beteg és egy egészségügyi menedzser másként látja ugyanazt az intézményt, ugyanazt az ellátást. Egy menedzsernél fő szempont az erőforrások elosztása, a szakértelem koncentrációja, úgy, hogy mindeközben a lakosság minél magasabb színvonalú és minőségű ellátásban részesüljön. Ez egy eltérő nézőpont, ezért nem fukarkodom a dicsérő szavakkal. Számomra az is felértékeli a kórházat, hogy van lehetőség a fejlődésre. Így kihívás is, hogyan lehet azt minőségi tartalommal megtölteni.

– Van elegendő orvos a kórházban?

– A fejlett világban mindenütt elsődleges kérdés az egészségügyi humánerőforrás-utánpótlás biztosítása. Azt mondhatom, hogy szerencsés helyzetben vagyunk, de nekünk is fejlődnünk kell. Úgy vélem, a lényeg sokkal inkább az, hogy mit tudunk tenni a szükséges humánerőforrás folyamatos biztosítása érdekében. Ezt nagyban segíti, hogy a vármegyei kórház egyben képzési hely is. Ezért az egészségügyi oktatásban is szeretném megerősíteni e szerepvállalásunkat.

Népszerű lett az új call-center

– A közelmúltban bevezették az új call-centert az időpontfoglalásokhoz. Hogyan vált be?

– A 76/519-888 telefonszámon hívható ügyfélközpontban hét kolléga fogadja a hívásokat. Az első napok eredményei biztatóak. Az új call-center mellett természetesen az összes többi előjegyzését forma is működik, ez csak többletszolgáltatás.

Mesélt a családjáról is a főigazgató

– Betekintést engedne egy kicsit a magánéletébe? Mesélne magáról?

– Sokadik generációs budapesti vagyok. A kecskeméti kórháztól egy óra négy percre lakom. Feleségem, dr. Szegődi Nóra pszichiáter szakorvos. Két lányom van, egyikük gimnazista és jelenleg az állatorvosi pályában gondolkodik. Kisebbik lányom még kisiskolás, egyelőre az éneklés a legnagyobb szenvedélye.

– Van-e esetleg bármilyen kecskeméti vagy Bács-Kiskun megyei kötődése?

– Mivel ez az ország legnagyobb vármegyéje, szerintem mindenkinek van kötődése Bács-Kiskunhoz. Dédapám kossuthfalvai, azaz ma már pestszenterzsébeti építőmester volt. A családi legenda szerint ő építette újjá a kecskeméti Nagytemplom tornyát, miután találatot kapott a II. világháborúban. Édesapám emlékszik is rá, hogy a dédapám rajzasztalán ott volt a kecskeméti Nagytemplom. Kecskemétre készülve, próbáltam ennek hiteles dokumentumát megtalálni. Bár ez nem sikerült, de rábukkantam arra a feljegyzésre, mely bizonyítja, hogy az orgoványi Magyarok Nagyasszonya templomot viszont ő építette 1942-58. között. A katolikus neoromán templomot a napokban személyesen is megtekintettem Orgoványon, nagyon szép és fantasztikusan jó állapotban van.